Folia archeologica 23.

H. Kolba Judit: Huszár Péter ötvösmester

244 H. KOLBA JUDIT poncolóval készült, egyenetlen mélységű ütésekkel, ezért félgömb alakúak és nem egyforma mélyek a homorú gödröcskék. A poncolás átnyomódott a köpeny belső felére is. Ez arra mutat, hogy a megdolgozás folyamán szurokkal bélelték ki, amely nem tudott annyira ellenállni az erős poncoló ütésének és valamennyi poncolás öble átnyomódott. A meglehetősen durva poncolt felületen (általában finomabb hegyű szerszámmal készítették a cápás poharakat) az aranyozott sáv alatt babérkoszorúval övezett címerkép (3. ábra) látszik. A címer két részre oszlik: felül kivágott fatörzsön kampós csőrű madár áll, mellette kétoldalt vésett, helyenként kiszélesített L és Sz betűkkel. A levelekkel végződő vízszintes szalagsor alatt van a címer másik része : delfinen lovagló kalapos, szakállas,lebegő hajú,sima ruházatú férfi, jobb kezében háromágú szigonyt tart maga elé, baljával a delfinbe kapaszkodik. Feje mellett 16-56 évszám, az évszám alatt pedig A, ill. M betűk. Az egész címert felülről lefelé hajló babérlevelek koszorúja kereteli. Valószínűleg stilizált, ill. összevont címerről van szó, a kezdetleges rajz talán egyáltalán nem fedi a címerképek eredeti heraldikai jelentését. Erre mutat az a tény, hogy hosszú utánjárással sem sikerült a címert sem a rajz, sem a monogramok segítségével feloldani. A legnagyobb címergyűjteményben, Siebmacher munkájában

6 néhány madárábrázolást találtunk ugyan, de sem a monogramok nem egyeztek, sem a delfinen lovagló férfi alakját nem ismeri a szerző. A címer talán a tulajdonosé, a megrendelőé, de ugyanolyan valószínű, hogy képzeletből összeállított címerképpel állunk szemben. A Nemzeti Múzeum egyetlen ötvöstárgyán sincs hasonló címer. így a Kőszeghy jegyzeteiben említett adatot, hogy a pohár egybejáró sorozat egyik darabja, igazolni nem tudjuk (a hasonló darabokon gyakran szereplő sorozatszám sincs rajta). A pohár alját 4 mm-es aranyozott sáv zárja, fenekét kissé homorítva kalapálták a köpenyhez. A két felület érintkezésénél utólagos forrasztás nyomai látszanak körben, a szegély mentén. Fenekén van Huszár Péter beütött mesterjegye, a beütött kezdőkör mellett. A pohár a már említett 1884-es kiállításon tehát szerepelt, valószínűleg már a Radvánszky-gyűjteményből; Kőszeghy anyaggyűjtésében biztos támpontként említi, hogy a sajókazai Radvánszky-gyűjteményben van. Most ismeretlen beadótól került a Nemzeti Múzeum középkori ötvösgyűjteményébe. A Nemzeti Múzeum gyűjteményének egy másik kiemelkedő darabja a Báthori Zsófia címerével díszített, Kőszeghynél b) tételben említett fedeles kupa

7 (4. 6 Csergheő G., Wappenbuch des Adels von Ungarn. I-VII. in J. Siebmachers grosses und allgemeines Wappenbuch. IV. (Nürnberg 1893) 7 Ltsz: 1939.36. Az Ernst-aukción vásárolta a Nemzeti Múzeum 974,- P-ért, s akkor már kérdőjelesen mint Huszár Péter művét leltározták be. I. ábra