Folia archeologica 23.
Fodor István: Újabb adatok a bánkúti sír értékeléséhez
232 FODOR ISTVÁN 7. ábra A kínai halas tükrök egy igen érdekes utánzatát ( 11. ábra) találtam meg a kijevi Történeti Múzeumban. 2 7 A halakon kívül a tükör díszítésének minden formai eleme (koncentrikus körök, köztük megtört egyenes vonalak) a dél-oroszországi készítményekkel mutat rokonságot. 2 8 A kínai tükrökre jellemző mozgalmas képnek itt nyomát sem találjuk, a két hal ábrázolása dekoratív jellegű. A fenti analógiák alapján valószínűnek látszik, hogy a bánkúti tükör Kínában készült a XII. században vagy a XIII. század elején. Erre enged következtetni a vele egy öntőmintában készült kínai tükör s az ehhez igen közeli szucsáni példány, melynek készítési idejét a fenti időpontra tehetjük. A kelet-európai halas tükrök korát G. A. Fedorov-Davidov a XIII. század második felére s a XIV. századra teszi. 2 9 Keltezését helyesnek fogadhatjuk el, annak ellenére, hogy ezek a tárgyak nem jól keltezhető leletegyüttesek részei. Valószínűnek látszik ugyanis, hogy a halas tükrök első példányai a mongolokkal kerültek Kelet-Európába, s itt a mongol hódítás után a Kínából örökölt halas díszítés közkedveltté vált. Ezért utánozták az Aranyhorda városainak bronzöntői a kínai halas tükröket s találkozunk ezzel a dí2 7 Szórványlelet. A tükör fényképét az 1966. januári tanulmányutam alkalmával készítettem. Ltsz.: В 2583, átm. 7,3 cm. A múzeumban a tükör kora nincs meghatározva, a szarmata gyűjteményben van. A lelet közlésre való átengedését L. N. Romanjuknak, a Kievi Történeti Múzeum osztályvezetőjének köszönöm. 2 8 Az ilyen típusú tükrök előzményei a szaltovói és az alán készítményekig mennek vissza. - Ha^ancv, A. M., Genezisz szarmatszkih bronzovih zerkal. SzA 1963:4.58-71.; Va., Ranneszrednevekovie zerkala Vosztocsnoj Evropi. Szbronik dokladov na VI. i VII. Vszeszojuznih arheologicseszkih sztudencseszkih konferencijah. (Moszkva 1963) 84-94. 2 9 Fedorov-Davidov, G. A., i. m. 116.
