Folia archeologica 23.
Török Gyula: Halottcsonkítás egy dunavarsányi avar sírban
ту 2 TÖRÖK GYULA ról. 3 4 A sírt X. század első felében vert dírhemek határozták meg. Ugyanott a 16. sz. lovassírnál a halott feje „törzsétől el volt választva". 3 5 A hencidai 5. sírban a bal lábfejcsontokat a bokától 1 m-re, de együtt találták. 3 6 Jósa A. az ilyen csonkításokat bűncselekmény megtorlásának tartja, 3 7 László Gyula pedig úgy magyarázza, hogy a túlvilágon „a törött dolgok ismét épek lesznek". 3 8 Rá kell azonban mutatni, hogy a fentiekhez hasonló csonkítások egy-egy avar temető nagyságához mérten elenyésző számúak. Különleges egyéni tualjdonságok határozhatták meg, hogy kivel szemben alkalmazták. Valószínűleg azokkal, akik életükben pl. kegyetlenkedtek, vagy olyan szellemi képességekkel rendelkeztek, amilyeneket hozzátartozóik nem értettek meg, s varázslatnak, boszorkányságnak, mágiának, azaz félelmetesnek tartottak. Előfordulhattak olyan esetek is, hogy az elhalt földi javait jogtalan személy vette birtokába s félt a visszatérő halott bosszújától. Akárhogyan is magyarázzuk a kérdést, a halottcsonkítás olyan durva, erőszakos beavatkozás volt, amelynek célja mindenkor a halott visszatérésének megakadályozása. Rövid ismertetésünkkel ehhez a kérdéshez szándékoztunk egy új feltárási megfigyeléssel hozzájárulni. 3 4 Jósa A., Arch. Ért. 34 (1914) 319. 3 5 Uo. 323. 3 6 László Gy., A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. AH 27. (Bp. 1943) 40. kép. 3 7 Jósa A., i. m. 339. 3 8 László Gy., A koroncói lelet ... 59.
