Folia archeologica 22.
Gáspár Dorottya: Római ládikák felhasználása
RÓMAI LÄDIKAK 67 5. Ugyanez a típus, „but altar 1." a hátlapon. 8 6 6. Ugyanez a típus, „but child 1." a hátlapon. 8 7 Figyelembe véve azt, hogy a pénz nemcsak mint fizető, hanem mint propaganda eszköz is funkcionált, nem lehet véletlen, hogy Otacilia Severa mint Pietas jelenik meg. Ez a tény értelmezhető annak kifejezőjeként is, hogy a birodalomban a nyugalom viszonylag helyre állt, ha gondolunk a történelmi helyzetre és Otacilia Severanak állított nagyobb mennyiségű bázisra is. Ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódik Alföldi András trieri szt. Helena mozaik ikonográfiái értelmezése, amely szerint az ékszerekkel telt ládikó, a női alakok finom mozdulata, előkelő ruházata együttesen a laetitia megtestesítője. És minthogy a császári ház tagjáról van szó, a Laetitia Augusti, a Hilaritas Temporum kifejezője is. 8 8 Feliratok A kő (j. ábra 1) felirata: CONCORDIAE IN[ 8 9. A jelenetből az következtethető, hogy a ládikák Concordia jelképei. A felsorolt három adat egyrészt azt a következtetést engedi meg, hogy a ládika jelképe a jó viszonynak, politikai téren a loljális viszonynak.Tehát a díszes és használatra nem utaló ládikák a császár személyes ajándékai lehettek azok számára, akik magasabb rangjuknál, akár polgári, akár katonai rangjuknál fogva jelentősebb embercsoport hűségét biztosíthatták. Maguk a megajándékozottak pedig lojálisán viszonyultak a mindenkor uralkodó császárhoz és politikájához. Másrészt a ládikavereteket hivatalos jellegű ábrázolásaik miatt éppúgy tekinthetjük a propaganda eszközeként, mint a pénzt. Itt csak egyetlen példát említünk, a szentendrei veretet, ahol Constantinusra, Liciniusra és Maximianusra egyaránt utaló ábrázolások láthatók, amelyeknek célja nyilvánvalóan az uralkodók közötti egyetértés hangsúlyozása. b. Az ,,ARCA"-nak a katonaságnál betöltött speciális szerepe még nem tisztázott, annyi azonban valószínűnek iátszik, hogy a signifer feladatkörével kapcsolatos. c. Vallási vonatkozásban beszélhetünk a misztérium-vallásokban és a kereszténységnél betöltött szerepéről. A misztérium-vallások esetében a kevés adat miatt a már említett templomfrízeken és a megjelölt tartalmán (res sacrae) kívül többet nem igen tudunk. Annyi még talán sejthető, hogy a res sacrae konkrét mibenléte tartogathat számunkra meglepetéseket. Uo. Nr. 206. 8 7 Uo. Nr. 207. 8 8 Alföldi, A., Zur Erklärung der konstantinischen Deckengemälde in Trier. História 4(i955) ,i3i; 8 9 CIL XIII 6386 c; TUsperandien, E., Recueil général bas-reliefs, statues et bustes de la Gaule romaine. XI. (Paris 1931) 322. Nr. 596.
