Folia archeologica 22.

Gáspár Dorottya: Római ládikák felhasználása

RÓMAI LÁDIKÁK FELHASZNÁLÁSA GÁSPÁR DOROTTYA A pannóniai régészeti kutatás egyik központi problémája a ládikaveretekkel kapcsolatos. A magyarországi régészeti kutatás kezdete óta sokan foglalkoztak a témával: Alföldi András, Barkóczi László, Burger Alice, Fülep Ferenc, Hampel József, Kádár Zoltán, Kuzsinszky Bálint, Lipp Vilmos, Lovas Elemér, Nagy La­jos, Paulovics István, Posta Béla, Radnóti Aladár, Rhé Gyula, Rómer Flóris, Sup­ka Géza, Thomas Edit. A téma fontosságát igazolja, hogy sokan, régóta és jeles kutatók foglalkoztak e problémával. A fontosságot pedig indokolttá teszi, hogy provincia-szerte igen gyakori lelet a 28 X 28 X 30 cm átlag méretű faládika bronz­ill. vasveretekkel, amelyet a kutatás scriniumnak nevez. Felhasználása és alkalma­zása még nem tisztázott. Hogy ezt a hiányt pótolni lehessen, szükséges a ládika an­tik fogalmának meghatározása. Ezt egyértelműen három jellemzővel lehet meg­állapítani: mégpedig alakjával, anyagával és alkalmazásával. Mind ez ideig a kutatás az első kettőt mellőzve csak a harmadikkal foglalko­zott, eleve feltételezve azt, hogy a kérdéses tárgyak scriniumok. Először azonban azt kell eldönteni, hogy valamennyi előkerült ládika scrinium-e vagy esetleg valami más. A vizsgálati módszer a következő: számba vesszük azokat a tárgyakat, ame­lyeket az antik szerzők mint tároló eszközöket említenek. Megvizsgáljuk, hogy ezek alkalmazása mennyiben fedi a scrinium alkalmazását és mennyiben tér el attól. Ilyen alapon kizárjuk mindazon lehetőséget, amely a scrinium felhasználásá­ban nem jöhet szóba. Mijd pedig megnézzük azt is, hogy a különböző terüle­teken történt felhasználás hogyan tükröződik a tárgy alakjában. Esetleg nagyobb hasonlóság állapítható-e meg egy más szóval jelölt, de azonos célt szolgáló tárgy alakja és a scrinium formája között, mint két olyan tárgy alakja között, amelyeket ugyan egyaránt a scrinium szóval jelöltek, de más-más célra használtak fel? Tárolásra, raktározásra, megőrzésre használt tárgyak az arca, 1 arcula, arma­rium, canistiTum, capsella, capsula, cista, loculus és a sccinium. 1 Pénz: Cic. off. 2, 52; CIL V 4057, 9; VI 1600; VIII 2557; XI 4389 es 4391; XIV 2112; Papin. dig. 17, 2, 82; Paul. dig. 15, 1, 52; Scacv. dig. 13, 5, 26; Ulp. dig. 42, 1, 15, 12; Gcll. i, 16, 9; Hor. sat. i, I, 67; luv. i, 89; 3, 143 és 181; 6, 363; 10, 25; 13, 74; Mart. 5, 52, 1; 8, 44, 10; Plin. epist. 3, 19, 8; a vagyon legértékesebb része: Paul. dig. 1, 15, 3, 2; - értékek: Claud. 18, 194; Colum. 8, 89 ; - ruha : Cato, agr. 11,3; 98, 1 ; Paul. dig. 16, 3, 26 (ugyanitt, mint az area-ban tárolható dolgot, az ,,instrumentum"-ot is emliti); Hor. sat. 2, 3, 118; - tömjén: Goetz, G., Corpus Glossarium Latinorum. III. (Leipzig 1892) 302, 13 (továbbiakban: Gloss.) ­ex arca kifejezés: segítségül van = ineg áxpehnia!; Gloss. III. 483, 33 (a pénzre utal).

Next

/
Oldalképek
Tartalom