Folia archeologica 22.
Tóth István: Adatok a pannóniai keleti kultuszok történetéhez
PANNÓNIAI K IÏL RTI KULTUSZOK 51 hirdetett morális-triumfális tanítások iránti igény ugrásszerű megnövekedése. 46 Végső fokon e vallásosság népszerűsége Pannóniában egyaránt jellemzi a kései principátus válságának tartományunkban is kimutatható elemeit, valamint Pannónia Severus-kori sajátos helyzetét: az ideiglenes és részleges fellendülést. Л század második felében azonban a feliratos emlékanyag nagyarányú elapadása és a korszak ismert, zavaros viszonyai a teljes hanyatlás, a lakosság elszegényedésének, pusztulásának képét mutatják. 4 7 A keleti kultuszok közül egyedül a Mithras-tisztelet továbbélését tudjuk kimutatni, 4 8 ill. bizonyosnak látszik, hogy Jupiter Dolichenus és a vele rokonlényegű szíriai Ba°alok kultuszai KeletPannóniában aligha élték túl a III. század közepét: a tokodi oltár a jelenleg ismert legkésőbbi emlék. E változás, méreteit és jellegét tekintve, éppoly jelentékenynek tűnik, mint nem egészen egy évszázaddal korábban e vallások rohamos térhódítása. Ugyanakkor azonban bizonyos adatok arra is utalnak, hogy a hellenisztikusorientális vallásosság egyes elemei nem tűnnek el egészen, hanem megváltozott formában, sajátos szinkretisztikus folyamatok eredményeképpen élnek tovább, s épp e feliratos emlékekben oly szegény időszakban bukkannak fel az ún. Dunai lovasisten kicsiny votív-tárgvain. Az átalakulást egyebek között valószínűleg annak tulajdoníthatjuk, hogy az orientális kultuszok többsége Pannóniában lényegében sohasem lépte túl a II—III. század fordulóján betelepült keletiek körét. Ezek egy-két évtized múltán részben meghaltak, ill. a század második harmadában kibontakozott nagy válság során valószínűleg elhagyták a tartományt, s kultuszaik — amelyek a legtöbb esetben túlságosan is elvontak és bonyolultak voltak - ezzel párhuzamosan elvesztették híveik zömét. Más volt a helyzet a Mithras-tisztelet esetében. Ez sokkal mélyebb gyökereket vert Pannóniában, mint a szíriai Ba calok kultusza. Társadalmi bázisát jelentős részt a hadsereg alkotta, s a katonáknak változatlanul szükségük volt a kifejezetten triumfális tartalmú vallásosságra. Emellett, s ez döntőnek látszik, Mithras misztériuma volt a legalkalmasabb a pantheisztikus vallási képzetek kibontakoztatására, a többi keleti istenség főbb aspektusainak magábaolvasztására. Ügy tűnik tehát, hogy a tokodi oltár a vázolt folyamat egyik döntő fázisát: a szíriai kultuszok Severus Alexander korára tehető utolsó fénykorát jelzi, míg az esztergomi felirat - amelyet nagyjából ugyanerre az időszakra kelteztünk a Mithras-tisztelet folyamatos történetének egyik láncszeme. 4 6 Vö. Altheim, F., i. m. in skk.; Alföldy G., Acta Arch. Hung. 1961. 116. 4 7 Vö. Ъагкосх} L., Die Grundzüge der Geschichte von Intercisa. Intercisa II. AH 36. (Bp. 1957) 523 skk.; Micsy A., PWRE 565 skk., 707 sk. 4 8 Vö. Alföldy G., Acta Arch. Hung. 1961. 121.
