Folia archeologica 22.

Tardy Lajos - Tóth Endre: Pjotr Ivanovics Keppen 1822. évi pest-budai naplójának régészeti vonatkozásai

PJOTR IVANOVICS KEPPEN 1822. ÉVI PEST-BUDAI NAPLÓJÁNAK RÉGÉSZETI VONATKOZÁSAI TARDY LAJOS - TÓTH ENDRE Az 1793-ban született Pjotr Ivanovics Keppen

1 régész, nyelvész, irodalomtörténész, statisztikus, geográfus volt egyszemélyben. Ismeretekre vágyó, anyagot gyűjtő fiatal tudós, aki tervszerű program alapján kereste fel a tudományos intézeteket, egyes szakterületek kiválóságait. Keppen az ókortudományon belül leginkább vallástörténettel, a pogány vallás emlékeivel foglalkozott, de szorgalmasan gyűjtötte a szeme elé került római feliratokat, sírköveket is.

2 A gyűjtött feliratos anyagról tudósította К. E. Ch. Schneider klasszika archeológust, breslaui egyetemi tanárt. Schneider hagyatékából a Keppen által gyűjtött feliratok a CIL-be is bekerültek.

3 1822-ben utazta be hazánkat Alekszej Szergejevics Berezin természettudós és LudwigMohn festő társaságában. Bár mindent feljegyzett, aminek később hasznát vehette, figyelme előterében ekkor a régészet és a szláv nyelvek vizsgálata állt. Fél esztendőt töltött hazánkban, Erdélyt is beutazta. Utjának főbb állomásai: Pozsony, Nyitra, Sopron, Szombathely, Keszthely, a Balatonvidék, Pest és Buda, Siklós, Pécs, Herkulesfürdő, Temesvár, Lúgos, Vajdahunyad, Kolozsvár, Nagyvárad, Debrecen, majd újból Pest, ahonnan Komárom és Győr érintésével tért vissza Bécsbe. A többhónapos út során készült naplóját a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának leningrádi kézirattára őrzi.

4 A mintegy 200 pagina terjedelmű naplót a szerző orosz nyelven írta, és római feliratok ( 1-2. ábra), különböző korból származó épületek alaprajzaival illusztrálta. Az egyes emlékek és a látottak leírásánál a vonatkozó tudományos munkákat is ismerteti; így pl. a Magyar Nemzeti Múzeum római kőtárának bemutatásakor az egyes feliratoknál hivatkozik az Acta Litteraria Musei Nationalis Hungarici első kötetére

5 és Marsigli munkájára,

0 vagy 1 A régibb irodalomban nevét Röppennek írták át. — Itt köszönjük meg Lengyel Irinának, hogy a rendkívül nehezen olvasható kézirat átírásánál és értelmezésénél segítségünkre volt. 1 A szombathelyi Petrédy-féle gyűjteményt részletesen leírta, és a CIL III 4184, 4187, 4208, 4213 sz. feliratokat (jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumban) le is rajzolta; a feliratok lelőhelyeként a Szombathelytől nyugatra fekvő Kálvária-dombot jegyezte fel. s Vö. CIL III p. 159. 1 Fond. 30, ip. I. N0. 133, 137, 138. p. 249-290. 5 Acta Litteraria Musei Nationalis Hungarici. (Budae 1818). 6 Marsigli

, L., Danubius Pannonico-Mysicus, observationibus geographicis, astronomicis, hydrographicis, bistoricis, physicis perlustratus. (Hagae-Amstelodami 1726).