Folia archeologica 22.
Gervers-Molnár Vera: A sárospataki bokályos ház
SÁROSPATAKI BOK ä1.YOS HÁZ 201 14. ábra A Sárospatakon előkerült csempék a harmadik, az ún. Rbodos-csopor/jába tartoznak az oszmán-török kerámiának, mely csoportot a jelenlegi nemzetközi kutatás időben nagyjából 1555 és 1700 közé tesz 2 9 (néhány újabb török munka, pl. Tahsin Öz tanulmányai, 3 0 nem értenek teljes mértékben egyet ezzel a datálással). A csoport csempéi általában négyszögletesek, méretük nagyjából 23 X 23 és 27 X 27 cm között ingadozik. Alapanyaguk, festékeik és mázuk teljes mértékben az előzőekben már részletesen tárgyalt pataki csempékhez hasonló. Színeik közül a pecsétviasz vörös az, amelyik a korszak meglepetését és csodáját jelentette, s melyet a szakirodalom az izniki fazekasműhelyek felfedezéseként tart számon. 3 1 Fazekasok már jóval korábban is igyekeztek egy jó vöröst találni, melyet máz alatt is lehetett volna égetni, de ez hosszú ideig nem sikerült. A természetes anyagok magas vastartalma mindig repedezettséget okozott a máz felületén. Ezért a Közel-Kelet mesterei a vöröst vagy a máz fölé festették, s utólag égették, vagy olyan festékkel dolgoztak, mely nem kívánt égetést. Perzsa csempék között sokszor olyan példányokat is találunk, ahol helyére vörös üveg- vagy kőmozaikot raktak be. 3 2 Hogy hogyan és egészen pontosan miért sikerült az izniki fazekasoknak a máz alatti vörös feltalálása, még ma is eléggé rejtélyes. 3 3 Ragyogó pecsétviasz-vörösüket az ún. ör2 V Hobson, R. L., i.m. az első, aki a csoportokat kronológiai sorrendbe rendezte; Lane, A., The Ottoman pottery . . . 247-281.; Ua., Later Islamic pottery . . . 37-66.; R ackbam, В., Islamic pottery . . . 21-24.; Talbot Rice, D., i.m. 190-193. 3 0 Öz, T., i.m. 5. a kerámiára vonatkozó csoportosítása a következő az oszmán-török időszakban (XIV-XIX. sz.): I. 1339-1548; 2. 1550-1608; 3. 1608-1667; 4- 1710-1765. 3 1 Ez sokszor olyan szélsőségekhez vezetett, hogy pl. As/anapa Oktaj (Turkish Árts . . . 98.) azt írja, hogy a vörös szín egy emberöltőnbelül kihalt, mivel a mester aki felfedezte, valószínűleg senkinek sem adta át a készítés titkát. 3 2 Lane, A., The Ottoman pottery . . . 276. 3 3 Ugyanakkor megjegyzésre méltó, hogy az olasz fazekasok a török felfedezéssel egyidőben jöttek rá a máz alatt is égethető vörös szín készítésére, amint arról Piccolpasso, C., Litre libri dell'arte del vasio. (London 1934) 39, 51, 64. beszámol.
