Folia archeologica 22.
Gervers-Molnár Vera: A sárospataki bokályos ház
196 GER VERS-MOLN ÁR VERA Közvetlenül a villámcsapás pusztítása után a Vörös-torony sérült részét feltehetően helyre készültek állítani. Először a romokat takaríthatták ki, miközben a megrepedezett falburkoló csempék nagy részét is eltávolíthatták a „bokályos ház"-ból. Ez lehet az oka, hogy az 1701-es feljegyzések rrá : csak a töredékes csempedíszítést említik. A romok 1701 előtt történt kitakarításához a Vörös-torony körüli olasz-bástya nyugati oldalában folytatott 1964. évi ásatások lényeges bizonyítékokat hoztak felszínre. Itt, a toronyfal és a várfal csatlakozása közelében, mintegy 3X3 m 2-es területen, kb. 3 és 20 cm-es vastagság között váltakozva, az 1702es robbantás köves törmeléke alatt csaknem kizárólag a bokály-táblák töredékeit tártuk fel néhány kályha feltűnően nagy mennyiségű csempe-töredékével keveredve. 2 3 Bár a bástya ásatása közben az 1702-es robbantás utáni barnás-szürke készített falburkoló csempéket, s ezek a csempék Európa szerte kedveltek és ismertek voltak. A korai, XVII. sz.-i holland csempék, - úgy tűnik, nem is voltak minden török hatás nélkül. Kompozícióban, motívumkincsben sokszor annyira törökösek, hogy semmi kétségünk nem lehet felőle, a török bokályok Hollandiába is cl kellett hogy jussanak, s ott erősen befolyásolták a helyi csempekészítést. - Holland csempékről lásd: Kackham, В., Victoria and Albert Museum. Dutch tiles : the Van den Bergh Gift. (London 193 1) ; Vis, E.M. - de Gi/es, C., Alt-holländische Fliesen. I—II. (Leipzig 1926, 1933) ; Lane, A., Guide to the Collection of Tiles, Victoria and Albert Museum, Department of Ceramics. (London 1939) 2 3 A töredékekből egy zöld mázas, egy fehér alapon sokszínnel festett renaissance mustrájú és egy kék-fehér-zöld-sárga mázas kályhára következtethetünk (feltehetően az összes csempéket a pataki habán fazekasok készítették). Elképzelhető, hogy egyikük a bokályos házból, a másik kettő pedig a környező helyiségekből került ki, melyek ugyancsak megrongálódhattak. - A sérült helyiségek törmelékének más részét - főként faragott köveket - az É-i oldalon a kapu alatti árokba hányhatták ki. Ez lehet az oka, hogy az 1963. évi ásatások az É-i kapu alatti kis területen két határozott réteget különböztettek meg, melyek kétszeri feltöltésre utaltak, de a belőlük előkerült kerámia-anyag nagyjából ugyanabból az időből, a XVII. sz.-ból származott, s ezért először értelmetlennek látszott az egy periódusból származó kétszeri feltöltés (12. ábra). A feltételezett villámcsapás okozta pusztítás ezt a különösséget is magyarázni látszik. Az alsó réteg 1701 előttre és a villám által okozott kárra utalhat, míg a felső réteg az 1702-es robbantás okozta törmelékből keletkezhetett, s főként azért történt, hogy a toronyba híd nélkül is be lehessen jutni.
