Folia archeologica 22.

Gervers-Molnár Vera: A sárospataki bokályos ház

A SÁROS PATAKI BOKALYOS HAZ GERVERS-MOLNAR VERA Az erdélyi fejedelmek palotáinak egyik termét nagyon sok XVII. századi forrás ismételten mint „bokályos ház"-at* emlegeti. A legelső így nevezett terem Bethlen Gábor megrendelésére készült 1623-ban Gyulafehérvárott; a későbbieket I. Rákóczi György építtette 1632 és 1644 között a gyalui és a sárospataki várban, s feltehetően Gyulafehérvárott is. Maga a „bokályos ház" kifejezés hosszú idő óta ismert volt, de mivel egyetlen ilyen valóságos emlék sem maradt ránk, eredeti jelentése feledésbe merült, és a rejtélyesen hangzó név sok tévedésre és találgatásra adott alkalmat nyelvészeti téren.

1 Csefkó Gyula

2 és Herepei János

3 az írásos adatok gondos összegyűjtése és áttanulmányozása alapján kiderítették, hogy a „bokályos ház" elnevezés a legtöbb esetben a fejedelmi paloták „audientiás ház"-ára vonatkozik, az erdélyi fejedelmek legdíszesebb termére, ahol a jelentős fogadások és bensőséges szertartások zajlottak le,

4 s melyek pompáját a XVII. sz.-ban igen * Л sárospataki bokályos-házzal és a csempék rekonstrukciójával rövid tanulmány keretében már foglalkoztam: Molnár V., HOME 5 (1965) 213-222. A kérdéshez kapcsolódó további kutatásaim során megmutatkozott, hogy a már elmondottak részben kibővítésre, részben helyreigazításra szorulnak a csempék pontosabb datálása, rekonstrukciója és elpusztulása tekintetében. 1968-69 folyamán alkalmam volt áttanulmányozni a torontoi Royal Ontario Museum, a newyorki Metropolitan Museum of Art és a londoni Victoria and Albert Museum török csempeanyagát és a török csempékre vonatkozó szakirodalmat, melyek alapján világossá vált számomra, hogy a Sárospatakon előkerült bokály-anyag fontossága túlnő a helyi jelentőségen s a nemzetközi török kerámia-kutatásnak is segítségére lehet. Mindezekért itt ismételten megkísérlem a pataki leletanyag és a belőle kiinduló problémák feldolgozását. 1 Magyar Nyelvtörténeti Szótár I. 265, 1365. - ebédlőnek értelmezi, de ez helytelen. 2 Csefkó Gy., MNy 23 (1927) 197-201. 3 Herepei J., A bokályos ház. Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. (Kolozsvár 1957) 326-333. 4 Csefkó Gyula és Herepei János cikkei számos XVII. sz.-i dokumentum alapján teszik világossá, mit jelentett az erdélyi fejedelmek audientiás háza. Itt csupán néhány idézettel kívánunk a terem jelentőségére utalni: 1620-ban Bethlen Gábor - még mielőtt a gyulafehérvári audientiás ház bokályokkal lett volna díszítve - a következő utasítást adta Kolozsvárról udvarmestere, Csuthi Gáspár számára: „ . . . az Audientia-ház, mely annyit teszen mint minden rendeknek meghallgattatása. Annakokáért annak az háznak olli beczwlet adassék, hogy abban egy szoual senki hiuatlan be ne mennjen, hanem ha kinek az feiedelemmel mi dolga vagion, Cancellarius, feö komornik, Hopmester által ielenczek megh szemben léteire ualo kiuansagokat . . . Az beiaro inasoknak szabad az audientia Cameraban menniek, és ott udvarlaniok mikor az fejedelem ott ninczen ; de az bársony székekben senki le ne merien wlni, ha tisztességét szereti. Az feö komorniknak, Hopmesternek, louaszmesternek is szabad ollyankor abban az hazban mennj és ott lennj, mikor az fejedelem ott nem találkozik, de mikor ki megiwnk az Audientia házban, akkor az AnteCameraban mennyenek. Az inasok is ott az aito eleött légiének czengetésteöl várianak, és ha ki beizen valamellykteöl bemenjen és referallia akarki izenetit minekwnk akarmellyk beiaro . . .'