Folia archeologica 21.
Kovács Tibor: A hajdúbagosi bronzkori temető
4° KOVÁCS TIBOR középső szakaszában. A temető több sírjában képviselt kihajló peremű, füles tál (i. ábra 14, 3. ábra 9) különböző változatai nagy területen ismertek a Kárpátmedencében a koszideri kincslelet horizont idejéből. Valószínűnek látjuk, hogy a füzesabonyi kultúra egyik táltípusából alakult ki a bodrogszerdahelyi csoport kerámiaművességében. 3 8 Az ottományi kultúra, mint előzmény, hatása legjobban a díszítőelemek egy részének átvételében kísérhető nyomon. Ilyen dísz a pontokból álló sor (2. ábra 22, 4. ábra 2), a párhuzamos vonalkötegek (1. ábra 8, 4. ábra 19), a beszurkált kis háromszögek (1. ábra 10), a girlandkötegek (1. ábra 18, 4. ábra 9). 3 9 A hajdúbagosi temető urnái tulajdonképpen egy kihajló peremű, ívelt nyakú, kettős kónikus testű halomsiros eredetű urnatípus különböző változatait képviselik, legtöbb esetben a csoport kerámiaművességében kialakult díszítmény kombinációkkal. 4 0 Az egyfülű kis bögre (2. ábra 10-11, 3. ábra 14) szintén halomsiros eredetű forma. 4 1 A kihajló peremű, kétfüles urnák csak a kárpát-medencei halomsiros kultúra leletei között ismertek, a hajdúbagosiakhoz (1. ábra 15-16, 3. ábra 16) hasonló formában. 4 2 A temetőelemzés eredményei szerint, elsősorban a fémleletekre építve, az értékelhető sírok között időrendi különbséget állapíthatunk meg. Legkorábbi temetkezéseknek tekintjük a 13. 17. 5. 19. és a 10. sírt, melyek alapján a temető kezdetét a Tiszavidék későbronzkorának kezdetére (a R BB rBB 2 periódus fordulója közötti idővel párhuzamosítható) keltezzük. Feltétlen az ismert temetőrész fiatalabb temetkezéseit képviselik a 2. 7. 20-22. sírok, és utalnak arra, hogy a temető használata a későbronzkor 2 periódusában (R ВС) megszűnt. 4 3 A későottományi kultúra temetkezéséről igen keveset tudunk. A néhány ismert adat arra utal, hogy a zsugorított csontvázas és a szórthamvasztásos rítus egyaránt ismert volt. 4 4 A hajdúbagosi temetkezések kivétel nélkül urnasírok. Ez a tény csak megerősíti a leletanyagból levont következtetést: a későbronzkor elején új népesség, a halomsiros kultúra egyik népcsoportja, telepedett le az ottományi kultúra nyugati területén. E szerint a hajdúbagosi csoport részben egyidős az ottományi kultúra késői szakaszával, a felsőszőcsi csoporttal, és az észak-alföldi halomsiros kultúrával. Kemenczei Tibor valószínűnek tartja, hogy a felsőszőcsi csoport kialakulásával függ össze az ottományi népesség egy részének keveredése a Felső-Tiszavidék füzesabonyi népességével (bodrogszerdahelyi csoport.) 4 5 Az óvatos feltételezést konkrétebb formában fogalmaznánk meg. Ugyanis az észak-alföldi halom3 8 Chropovsky, B.-Ditsek, M.-Polla, В., Gräberfelder aus der älteren Bronzezeit in der Slowakei. I. (Bratislava i960) 338-339., VI. t. 3., VII. t. 3-4., stb. ; Ordentlich, I., Poszelenija . . . 134., 15. kép 5-6.; Kovács T., Arch. Ert. 93 (1966) 174., 13. kép 5. 3 9 Itt csak azokat a díszítő elemeket említjük, melyek az ottományi kultúra középső fázisának edényeit díszítik, és ezért konkrét előzménynek tekinthetők. 4 0 Foltiny I., A halomsiros és lausitzi kultúra nyomai Szeged környékén. RF 1:4. (Bp. 1957) V. t. I.; Kovács T., Arch. Ért. 93 (1966) 2. kép 8., 4. kép 8., 11., 17. stb. 4 1 Uo. 194. 4 2 Foltiny I., i. m. IV. t. 11—12., V. t. 2.; Kovács T., Arch. Ért. 93(1966) 194. 4 3 A sírok kis száma miatt a temető statisztikai jellegű értékelése megbízható adatokat nem szolgáltathat. A temetőtérkép szerint a sírok helyzete csoportos temetkezésre utal. 4 4 Székely, Z., Contributie ... 861. ; Ua., Cimitirul... 134-145.; Ordentlich, I., Un depozit... 196-197.; Popescu, D., Acta Arch. Hung. 7(1956) 304. 4 5 Kemencééi T., Arch. Ért. 95(1968) 164-165.
