Folia archeologica 21.

Kovács Tibor: A hajdúbagosi bronzkori temető

HAJDÚBAGOS 33 Egy-egy sírra vonatkozó, a mai követelményekhez viszonyított hiányos ásatási feljegyzéseket Zoltai Lajos néhány általános jellegű megfigyelésével egészíthetjük ki.

5 Az urnák szája 30-40 cm mélyen volt a felszín alatt. Az edények többsége rosszul iszapolt, gyengén égetett, barnás színű. - A tálak minden esetben szájukkal felfelé fordítva voltak az urnára helyezve. A kisebb méretű füles bögrék ritkábban az urnában feküdtek, gyakrabban az urna mellett álltak. - Ahol Zoltai hamvakat említ, a csontokat minden esetben az urnában találta. A bronz tárgyak legtöbbször az urnában, a hamvak között feküdtek. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy Hajdúbagos-Daraboshegyen egy nagyobb kiterjedésű urnás hamvasztásos temető 18 sírja Zoltai Lajos ásatása, 4 pedig későbbi bolygatás alkalmával került felszínre. Az ásató Zoltai Lajos rövid jelentései után az ismertetett temetőről többen alkottak véleményt, de ezek leginkább a leletek kronológiai besorolására szorítkoznak. V. G. Childe csupán megemlíti, Tompa Ferenc összefoglaló munkájában pedig nem is foglalkozik a hajdúbagosi temetővel.

6 Konkrétebb megállapításokat csak az ötvenes évek irodalmában találunk. Mo^solics Amália a kerámia díszítőelemei alapján a füzesabonyi kultúrával párhuzamosítja a hajdúbagosi leleteket.

7 Lényegében hasonló eredményre jutott VI. Milojcic is.

8 Ezután általánosan elfogadottá válik, hogy a hajdúbagosi temető, másoknál hajdúbagosi csoport, a késő bronzkori pilinyi kultúra alföldi változatának tekinthető.

9 idézett kutatóknál részletesebb értékelést adott Kemenc^ei Tibor, aki meggyőző érvekkel bizonyítja a pilinyi kultúra és a hajdúbagosi csoport alapvető különbségeit. Kialakulását a halomsíros kultúra Alföldre érkezése utáni időre teszi és megállapítja, hogy a csoport kerámiaművességében erősen érződnek a füzesabonyi, gyulavarsándi, ottományi kultúra hagyományai.

1

0 Legújabb tanulmányában a késő ottományi kultúra rokonaként említi a hajdúbagosi csoportot.

11 Utóbb idézett kutatók egyértelműen a későbronzkor elejére keltezik a hajdúbagosi temető (csoport) kezdetét. A temető záródására vonatkozóan eddig csak két feltételezés látott napvilágot. Kemenc^ei Tibor szerint a csoport valószínűleg nem éri meg a későbronzkor 3 periódusát.

1

2 Kovács Tibor véleménye szerint a halomsíros kultúra egyeki csoportjának délkeleti irányú terjeszkedése nyomán elfoglalta a hajdúbagosi csoport Debrecen környéki területét. Ezzel magyarázható a hajdúbagosi kerámia formák feltűnése az Ottomány III. kultúra területén.

1

3 5 Vö. DJ 1909. 16, 34-. 6 Childe, V. G., The Danube in Prehistory. (Oxford 1929) 369.; Tompa F., 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn 1912-1936. BRGK 24-25(1934-35) 277 Mozsolics A., Acta Arch. Hung. 3(1951) 58-59. 8 Milojcic, V., Zut Frage der Chronologie der frühen und mittleren Bronzezeit in Ostungarn. Actes de la III

e Session. (Zürich 1952) 275., 42. kép. <

J Makkay ]., DMÉ 1948-56. 39.; Mo^solics A., Acta Arch. Hung. 8(1957) 120.; Ua., Acta Arch. Hung. 12(1960) 123.; Bona I., Acta Arch. Hung 9(1958) 230.; Foltiny, S., Bemerkungen zur Chronologie der Bronzezeit Ungarns. Germania 38(1960) 351. 1

0 Kemencééi T., Arch. Ért. 90(1963) 184-185. 1

1 Ua., Arch. Ért. 95(1968) 165. 1

2 Ua., Arch. Ért. 90(1963) 185. 1

3 Kovács T., Acta Antiqua et Archaeologica (Szeged) 10(1966) 69-70. 3 Folia Archaeologica 1970