Folia archeologica 21.
Temesváry Ferenc: A kisipari fegyvergyártás gazdaságtörténeti kérdései a XIX. században
2 I О temesváry ferenc nősen akkor nem, ha tudjuk, hogy Kirner mester (a legnevesebb és a legtöbb segédet foglalkoztató üzem) műhelyében csőkovács nem található és természetesen olyan felszerelés sem, amely egy jól felszerelt - Kőnek szavaival „helyesen felszerelt" üzemnek feltétlenül jellemzője. Természetesen a puskaművesek számaránya sem mondható megnyugtatónak. 1875 -ben az országban 3 3 -an vannak, ebből 11 -en a budapesti iparkamara területén. 3 6 Nem sokkal jobb a helyzet a fegyverműves tanulók számarányában sem, amelyet az alábbi táblázatunk is mutat: 3 7 1871 7 2 73 74 75 76 77 7 8 79 80 81 82 83 84 Puskaműves ÍJ456431--3774 Sarkantyús / -- -3323312112 Kardkovács 2--1111---1--1 1876-ban az Iparegyesület gyáripari szakosztályában Kirner elemezte a helyzetet. Ez az elemzés a bevezetett luxusadóval volt kapcsolatban. „A fegyvergyártásban még megdöbbentőbb eredmény mutatkozik. Ezen iparágban a vidék és a főváros legtöbb üzlete kénytelen volt megszűnni, s Budapesten csak 3 van, mely még fenn tudja magát tartani. A fegyveradó behozatala óta a csökkenés ezen iparágban 75%-ot tesz ki." Kirner bejelentésére a „Mélyentisztelt képviselőházhoz" kérvényt juttattak el az 1875. évi XX. t. c. miatt, mondván: „Az 1875-ben életbeléptetett fegyveradó elviselhetetlen csapásnak bizonyult ... a fegyverkészítésre nézve ... A vidéki fegyverkészítők már majdnem kivétel nélkül megszüntették üzletüket, a helybeliek közül csupán egy dolgozik még 8-10 segéddel, ezenkívül csak két-három oly iparos van még, ki legfeljebb egy segédet tart, holott 1874 előtt az említett nagyobb gyár (Kirner gyáráról van szó; megjegyzés tőlem T. F.) számos évek óta évenként állandóan 20-24 munkást foglalkoztatott, s a többiek is két, három segédnek adtak munkát. A készített fegyverek száma az említett gyárban a fegyveradó életbeléptetése óta 75% csökkenést mutatott, a többi fegyverműveseknél a készítés úgyszólván megszűnt, s csupán a javítás maradt fenn." 3 8 A kialakult helyzet természetesen kapcsolatban van a válsággal is, amelynek „utóhatásai már úgy is megtizedelték a termelést". Hogy milyen volt az általános helyzet, jól mutatja a budapesti egyesült lakatos, puskaműves ipartestület 1877-es számadási jelentése. Ebből kiderül, hogy a nevezett ipartestületben 100 ember munkanélküli. A megállapítás a szervezet egészére vonatkozik és nem kifejezetten a puskaművesekre, akik önálló ipartestületet nem alkottak, hanem a lakatosokkal együtt képeztek közös szervezetet. „A céhek fennállásakor - írja a jelentés - a rend a munkaadó, vagy a munkás érde3 6 Az iparkamarák területén található puskaművesek : Kecskemét 1 ; Vác, Esztergom 1 ; Fejér 2; Heves 4 (ebből Eger 2); Szolnok 1; Bács 11. Ebből Szabadka 1, Zombor 2, Újvidék 2, Apatin I, Bezdán 1, 4 egyéb. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése 1870-1875. (Bp. 1877) 7J. 3' Tekintettel arra, hogy az iparostanulók statisztikájából sok, de általunk mellőzött következtetést lehet levonni a vizsgált területre vonatkoztatva, a kimutatások helyét pontosan meg kívánjuk határozni. Anyagi Érdekeink 1 (1871) 209; 2 (1872) 280; 3 (1873) 194; 4 (1874) 176; 5 (1875) 183; 6 (1876) 144; 7 (1877) 143; 8 (1878) 138; 9 (1879) 136. ; Magyar Ipar 1 (1880) 274; 2 (1881) 227; 3 (1882) 274; 4 (1883) 238; j (1884) 257; 6 (1885) 251; 7 (1886) 239. 3 8 Káth K.-Mudronj S., A luxus adók tárgyában. Anyagi Érdekeink 6 (1876) 184. Megjegyezzük, hogy a fegyveradóból az állam 200 000 Ft-ot szeretett volna bevenni.
