Folia archeologica 21.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Péter arcképei

i

78 cennerné wilhelmb gizella gyűjtőmunka

3 Zrínyi és Frangepán az 1880-as években méltatlanul tömegsírba elföldelt hamvainak hazahozatalára irányuló sikertelen nemzeti mozgalom eredménye.

4 Az anyag összegyűjtése példásnak mondható, az utolsó Zrínyiek képzőművészeti megörökítéséről szóló tanulmány azonban értékes szempontjai mellett is nélkülözi a következetes ikonográfiái vizsgálatot, melyhez e korban még nem voltak adottak a feltételek.

5 Jelen összeállításunkban elsősorban a grafikus portrékra és a hazánkban hozzáférhető festményekre szorítkozunk, ezek szerepelnek katalógusunkban is. A csak reprodukcióról ismert festményeket a szövegrészben említjük meg, de a szűkszavú korábbi közlések miatt az összefüggések tisztázására nem vállalkozhattunk. Reméljük, hogy később külföldi, elsősorban jugoszláviai és ausztriai emlékekkel tehetjük teljessé a sort, és módunk nyílik az ikonográfiái típusok teljes fejlődéstörténetének felrajzolására is. Zrínyi Péter legkorábbi datált és biztos provenienciájú portréja Widemann Elias augsburgi rézmetsző 1652-ben megjelent arcképsorozatában található (Katalógus I.). Az 1650-ben készült lap robusztus, s a csaták forgatagát nyugodtan álló ifjú hőst mutat. Tekintettel a grafikusművész Miklóshoz fűződő kapcsolataira,

6 feltehető, hogy a szuggesztív portrét természet utáni vázlat nyomán dolgozta ki. Ez az arcképtípus az 1663-1664-es török harcokkal foglalkozó röplapok egy részén néz vissza, főként olyan esetekben, amikor az arckép csupán kíséri az események bemutatását (Katalógus I/3.-I/5.). A jelen század elején publikált Nyáry Albert történész egy, a birtokában levő 45X35 cm-es olajfestményt, mely a gersei Pethő családtól örökségként került hozzá.

7 A kép formája, a beállítás és a ruházat nagyjából megegyezik Widemann Elias grafikus művével, de az arc ábrázolásában és az évszámban lényeges eltéréseket is mutat. A fej sematikus megfogalmazásából kirí a másutt seholsem található sebesült bal szem. A kép dátuma 1646. A forrásokból nincs ugyan közvetlen tudomásunk Zrínyi Péter sebesüléséről, de ez könnyen megeshetett, hiszen sokat forgott csatákban. Éppen az említett esztendőben szorított egy török portyát a Murába, s az üldözés hevében a folyamba sodródott, ahonnan csak az egyik szolgája segítségével tudott kimenekülni.

8 A horvátországi környezetben feltehetően továbbéltek a törökellenes harc olyan helyi hagyományai, melyek lehetővé tették, hogy Zrínyi Péter arcképe egy meghatározott nagyobb együttesben a bécsújhelyi ítélet után is szerepelhessen. Más sorozatokban is találunk arra példát, hogy Habsburg ellenes érzületű főurak arcmásait a Widemann-féle séma szerinti megfogalmazásban elkészítették.

9 Egy étvized múltán az ifjú főúr élete újabb jelentős állomásához érkezik; bátyjának ősapjuk dicső küzdelmeiről írott eposzát ülteti át horvát nyelvre, mely Velencében került kinyomtatásra. A bécsi kiadás allegorikus kompozíciójú címlapjának másolatán kívül a könyvet két rézmetszetű portré is ékesíti; a hős3 Posljednji Zrinski i Frankopani. (Zagreb 1907). 4 De^elic, V.-Las!£Oii>szÂi, E., Kosti Petra Zrinskoga i Frana К. Frankopana. (Zagreb 1907). 5 Ivekovic, О., Posljednji Zrinski i Frankopani u tvornoj umjetnosti. Posljednji Zrinski . . . 297-301. - A horvát nyelvű irodalom megismerésében nyújtott segítségéért Sercer Mária kartársnőnek ezúton mondok hálás köszönetet. 6 Cenner-Wilbelmb G., AHA 4 (1957), 329, 331. 7 Nyáry A., Zrínyi Péter ismeretlen arcképe. VU 190J. 633-634. 8 Pauler Gy., Sz 1 (1867) 91. 9 Centiemé Wilhelmb G., FA 8 (1956) 177-181.