Folia archeologica 21.
Bunta Magdolna: Középkori céhpecsétek
céhpecsétek H5 A fenti két csoportba sorolt pecsétek közül a szebeni ötvöscéh pecsétjének típusát egyetlen más erdélyi ötvös céhpecsét sem követi. Sőt, érdekes módon a három medgyesi céhpecsét közül kettő, míg a segesvári ötvöscéh mindkét pecsétje a kolozsvárival azonos elgondolással készült, holott mint ismeretes, Szeben, Brassó, Beszterce, Medgyes és Segesvár ötvösei „unió"-ban állottak egymással. A szakirodalomban elég gyakran hangoztatott vélemény, hogy ennek keretében a szebeni céh, mint legrégibb és legtekintélyesebb, a többi céhnek sok tekintetben például szolgált (pl. e városok ötvöscéhei szabályzataikat a szebeni céhszabályzat mintájára alkották meg). A XVI. század közepéig a kolozsvári ötvöscéh is bizonyos értelemben alárendelt szerepet játszott a szebeni céhhel szemben (pl. a céhben támadt vitás kérdések elintézésére „tanácsért" a szebeniekhez kellett fordulnia 3 7). Mint ahogy a céhszabályzat esetében történt, úgy e céhek pecséteinek is a nagyszebeni pecsétet kellett volna előképként követnie. Az erdélyi ötvöspecsétek másik nagy csoportján a pecsétmezőben különböző heraldikai elemek kíséretében ötvöstermékeket, vagy dolgozó ötvöst ábrázolnak. E csoportba a besztercei és szatmári ötvösök XVI. századi, a dési, a váradiak XVI. és XVII. századi, a fogarasi, valamint a marosvásárhelyi ötvöscéh XVII. századi pecsétje tartozik. 3 8 E pecsétek legszebb példánya a dési ötvöscéh XVI. század végén készült pecsétje. 3 9 A maga nemében valóságos remekmű, amely egy 33 mm átmérőjű, 3 mm vastag ezüst körlapon Dés XVI. századi városképéből örökít meg egy részletet, előtérben egy dolgozó ötvös alakjával. Fentieket összegezve: a kolozsvári ötvöscéh pecsétnyomója típusa alapján a legrégibb, az egyetlen ismert gótikus céh- és ötvöspecsét, s mint ilyen egyedülálló az erdélyi céhpecsétek között. Művészi értékét tekintve túlzás nélkül sorolhatjuk közép-európai viszonylatban is a legigényesebb kivitelezésű emlékek közé. BUNTA MAGDOLNA Cluj 3 7 Nóvák /., i. m. 8. ; Gyárfás T., i. m. 287. ; Goldenberg, S., i. m. 86. 3 8 Mihalik S., Turul 44(1930) 20-29.; Kös^eghy E., Magyarországi ötvösjegyek ... 9., ИЗ3 9 En/z Erdélyi Múzeum 50(1945) 31—32.; Bun/a, M., i. m. 13. ábra.
