Folia archeologica 21.

Patay Pál: A javarézkor néhány etnikai és időrendi kérdéséről

Л JAVAREZKOR I? keresztúron, Szentes-Kistőkén, Tiszakeszi-Fáykerten, úgyszintén néhány csak 1-2 feltárt sírral képviselt temetőben (lásd: I. táblázat és 2. ábra). 5 Az eltérő tájolásban, miként arra Csalog Zs. is gondolt, időrendet is felté­telezhetünk. Elképzelhető ugyanis, hogy a bodrogkeresztúri kultúra népének temetkezési rítusa módosult az idők folyamán, s így a különböző tájolás a kultúra életének két időszakát is jelenthetné. Ezt a feltételezést a polgár-basatanyai temető­ben tapasztalható jelenségek - az első benyomás alapján - indokolttá is teszik. Itt ugyanis a leletanyag alapján a temető egy területileg is elkülöníthető korai (I.) és egy késői (II.) periódusra tagolódik, néhány sír pedig Kutzián I. szerint átmeneti jellegű leletanyagot szolgáltatott. Az I. periódus (tiszapolgári kultúra) sírjai a teme­tő Ny-i, a II. periódusból valók (bodrogkeresztúri kultúra) általában a K-i felében foglalnak helyet. Az átmeneti jellegű leletekkel rendelkező sírok középütt, a két periódus határvonalán találhatók. Ebből az elrendezésből nyilvánvaló, hogy a temető használata a Ny-i oldal felől haladt К felé. 6 Minthogy pedig az I. periódus sírjai (1 kivételével) mind Ny-K-i tájolásúak, ugyanakkor K-Ny-iak - néhány kivételtől eltekintve - csak а II. periódusú temetőrész K-i felében találhatók (2. ábra), jogosan juthatunk arra a következtetésre, hogy Polgár-Basatanyán a Ny-K-i tájolás megelőzi a K-Ny-it, amely utóbbi már csak a temető II. periódusa idején (bodrogkeresztúri kultúra) lép fel. Viszont mivel Ny-K-i tájolású sírok még a temető legkeletibb részén is akadnak, nem gondolhatunk arra, hogy a két különböző tájolású rítus élesen váltotta volna fel egymást. Vagyis a tájolás önma­gában még nem lehet feltétlenül kordöntő. A jászberény-borsóhalmai temetőben mindössze 2 normális, azaz K-Ny-i tájolású sír került feltárásra. Ezek - amennyiben valóban a teljes temető nap­fényre került - a temető szélén, de ellentétes két oldalán, egymástól távol voltak találhatók. Nem lehetetlen, hogy ezek a temető legkésőbben eltemetett sírjai közé tartoznak. Ebben az esetben itt is már csak a temető használatának idején lépett fel a K-Ny-i tájolás szokása. Sajnos a tiszavalk-kenderföldeki temető teljes képét nem ismerjük; talán csak a felét. Hiányzik a temető E-K-i része, úgyszintén a Ny-i oldalán is egy nagyobb darab (3. ábra). Azt mindenesetre így is megállapíthatjuk, hogy a Ny-K-i tájo­lású sírok összefüggően, a temető Ny-i felében helyezkedtek el. Kisebb csoport­ban azonban a temető D-i szélén is találunk ilyeneket. Vagyis nagy vonásokban a tiszavalki temető e téren hasonló jellegűnek látszik a polgár-basatanyai temető II. periódusú részével (2. ábra). Igen valószínű, hogy a temetés sorrendje Tiszavalkon is Ny felől haladt К felé. 7 5 Néhány temetőben kivételesen É-D-i, ill. D-É-i tájolás is előfordult. Ezekkel a sírokkal most nem foglalkozunk. 6 B. Kutzián /., The Copper Age Cemetery of Tiszapolgár-Basatanya. АН 42. (Bp. 1963) 229-231. 7 Tiszavalkon a temető egyetlen sírja sem szolgáltatott a tiszapolgári kultúrába tartozó anyagot; azaz a tiszavalki temetőt csak a bodrogkeresztúri kultúra kialakulását követően nyitot­ták meg. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy közvetlenül a temető DN Y-i széle mellett feltártunk egy nagyméretű, teknős fenekű gödröt, amelynek korát a benne lelt kerámia a tiszapolgári kul­túra idejére határozta meg. Hasonló leletek kerültek napfényre a sírok között feltárt I/h gödörből is. Ez arról tanúskodik, hogy a temető használatát megelőzően a Kenderföldeken a tiszapolgári kultúra telephelye állt fenn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom