Folia archeologica 21.

Fodor István: A sírszobrok kérdéséhez

118 fodor istván Ó végezte el a bekerített köves térségek első szakszerű feltárását is. Ásatásaiból kiderült, hogy ezek jellegükben egyformák: a kőréteg alatt középen egy 40-80 cm átmérőjű gödör van, melynek alján vagy famaradványokat, vagy pedig kihegyezett, földbe vert farönköket találtak (2. ábra). A felszínen, a kőréteg alatt juh- és lócsontok voltak szétszórva nagy mennyiségű hamuréteggel egyetemben. Embercsontokat egyetlen esetben sem észleltek.

2

0 A szobrok időrendjét Jevtuhova az először Szpicin által alkalmazott módszer

2

1 segítségével állapította meg: a szobrokon ábrázolt tárgyakat egybevetette a sírleletekben talált azonos formájú tárgyakkal. Keletkezésüket így a VII-VII1. századra tette.

2

2 Következő munkájában a szerző már sokkal nagyobb területet vesz vizsgálat alá: Altájt, Hakasziát, Tuvát és Mongóliát.

2

3 Eredményei alapján szembetűnő, hogy Minuszinszk környékén, a hakaszok ősi lakhelyén nem találunk, vagy csak a legritkább esetben, ilyen szobrokat. Ez arra enged következtetni, hogy a hakaszok nem emeltek sem csészetartó szobrokat, sem pedig kővel kirakott és bekerített négyzet alakú tereket.

2

4 Ezeknek az elkerített tereknek a feltárása 2

0 Uo. 132. 2

1 Szpicin, А. А., К voproszu о kamennih babah. ZIRAO 10 (1898) 2

2 Jevtuhova, L.A., i. m. 132. 2

3 Ua., Kamennie izvajanija Juzsnoj Szibiri i Mongolii. MIA 24. (Moszkva 19J2) 72-120 2

4 Uo. 120.; Ua., Arheologicseszkie pamjatniki jeniszejszkih kirgizov (hakaszov). (Abakan 1948) 102.