Folia archeologica 20.

Török Gyula: Kétrétegű temetkezések a halimbai avar temetőben

96 TÖRÖK GYULA tathatunk arra, hogy népességváltozás kimutatása hol várható az embertani vizs­gálatoktól. A Dunántúlt birtokba vevő avarok közé mintegy 30 év után egy új népcso­port költözött, amelyik feldúlta és kirabolta gazdag sírjaikat; majd ugyanott temet­kezett tovább, figyelembe véve a kirabolt sírok helyét. Ez volt az első jelentősebb változás az avar koron belül (első feltöltődés új népelemmel). A következő változás 630 után történt, amikor valamelyik germán törzs töre­dékét magukba olvasztották. E néptöredék hozta a fogazott-fonatdíszes stílust, 24 amely még sokáig továbbélt a fonatos-oldalpántos lemezes övdíszítményekben (feltöltődés kisebb népelemmel). A 680 és 730 között eltelt időben, az előző szakaszokból ismert díszítőeleme­ket bátrabban alkalmazták a fémtárgyakon is. A tegezek csontfaragványairól ismert növényi díszítőelemeket 2 5 pl. ebben az időben vitték át a fém övveretek felületére is. Ez az átmeneti szakasz belső fejlődést tükröz. A középavar idők végén, amikor temetőnkben az új keleti kerámia 2 6 griffes ábrázolással együtt jelent meg, várható — az embertani anyag alapján is — az újabb kiegészülés közelkeleti és mongoloid elemekkel. Ekkor a türkös összetevő hozta a dinnyemag-divatot és az egvfülű „sárga kerámia" készítésének mesterségbeli fogásait, ugyanis a törékeny kerámiát - hosszú, nehéz úton - nagyobb mennyiség­ben nem szállíthatták. Nemcsak a régészeti anyag változása bizonyítja az új népelemekkel való fel­töltődést, hanem új „későavar temetők" megnyitása is, különösen az avarok által eddig be nem telepített területeken, mint pl. az Ipoly folyó középső szakaszának (Zsély-Zelovce) vidékén, és a Kisalföld egyes részein (Érsekújvár-NovéZámky). A benépesítés természetesen az addigi avar területek lakosságának bevonásával történt, amit bizonyít a „későavar temetők" legrégibb sírjaiban található néhány korábbi övveret is. Temetőnk VIII. századi temetkezéseit összehasonlítva a IX. századiakkal, úgy tűnik, hogy Nagy Károly avarok felett aratott győzelmei alig érintették a Halim­bán élt lakosságot. A temető anyaga alapján ugyanis a IX. század nem látszik olyan elnéptelenedettnek, mintha az avar kori lakosság a hadjárat alatt megsemmi­sült volna. Gondoljunk csak a győri nagy avar temetőre, 2 7 a Keszthely környéki népes temetőkre, 2 8 a dévényúj falui (Devins ká Nová Ves) temetőre, 2 9 az érsekúj­vári (Nővé Zámky) 3 0 a Tolna, Fejér és Baranya megyei temetőkre is. A későavar temetők anyagában sem találtuk meg azt a nagy változást, amely a lakosság jelen­tős kicserélődését bizonyította volna. ­4 Fettich N., Arch. Ért. 43(1929) 68-110. 2 5 Lásd pl. a dunaújvárosi (Dunapentele) tegezmerevítő széles csontot, amelyet növényi elemekkel díszítettek. Fettich N., Dunapentelei avar sírleletek. AH 18. (Bp. 1926) III. t. 2. 2 6 Az avar kori „sárga kerámia" kérdésével legutóbb D. Bialeková foglalkozott: Zur Frage der Genesis der gelben Keramik aus der Zeit des zweiten awarischen Kaganats im Karpatenbec­ken. Symposium über die Problematik der Besiedlung des Karpatenbeckens im VlI-VIII. Jahrhundert. (Nitra 1966). - Az anyag teljes felgyűjtését és újra értékelését jelenleg Garam Éva végzi. 2 7 Fettich N., Győr a népvándorlás korában. (Győr 1940). 2 8 Kovrig I., Arch. Ért. 85(1958) 66-74. 2 8 Eisner, /., Devinská Nová Ves. (Bratislava 1952). 3 0 Cilinská, Z., Slawisch-awarisches Gräberfeld in Nővé Zámky. Arch. Slov. Fontes 7. (Bratislava 1966).

Next

/
Oldalképek
Tartalom