Folia archeologica 20.

Temesváry Ferenc: Haller Ferenc testőrkapitány ezüstszablyája

192 TEMESVARY FERENC Bogovich Róbert 1823. november 10-én a Zágráb vármegyei Kostajnicán született. A testőrségnél 1841. május i-től 1843. február 19-ig Horvátország javaslatára teljesített szolgálatot. Bol^a Péter gr. 1824. augusztus i-én a Fejér megyei Lovasberényben született. A testőrségnél 1842. május i-től 1847. április 30-ig Békés vármegye küldötteként szolgált. A testőri szolgálatot követően a Schwarzenberg ulánus ezredben folytatta pályafutását. 1848. november 17-én az olasz harctéren esett fogságba és még ugyanazon év októberében rangjáról lemondott. Pozsonyban hunyt el 1881. április 10-én. Bölcs Sándor 1816-banBaksán született. Zala vm. ajánlatára került a testőrséghez 1841. május i-én. Mint testőrőrmester szerelt le 1846. április 30-án. Pályafutása a 11. székely határőr huszárezrednél folytatódott, ahol a szabadságharc alatt őrnagyi rangra emelkedett. 1850. február 15-én halálra ítélték. 12 évi várfogságát Aradon kezdte, ahonnan 1852. július 17-én szabadult. 1856-ban halt meg. Braunecker (Brauneker) Ottó br. Pozsonyban született 1818. január 4-én. A testőrségnél 1842. május i-től 1847. május 1-ig teljesített szolgálatott Nyitra vm. ajánlatára. A testőri szolgálat letelte után mint alhadnagy az illir-bánáti határőr gyalogezredben folytatódott pályafutása. Clemetis Gábor 1820. augusztus 24-én született Pilisen. A testőrségnél 1842. május i-től 1847. április 30-ig teljesített szolgálatot Pest vm. ajánlatára. Mint százados harcolt Schwechátnál, később mint őrnagy a táborkarhoz került. Világosnál mint ezredes tette le a fegyvert. 1850. március 14-én 15 évi várfogságra ítélték, 1855. augusztus 28-án szabadon bocsátották. Részt vett az Almásy-féle összeesküvésben, amiért 14 évi fegyházbüntetést szabtak ki rá. Büntetéséből mindössze két évet töltött le. 1889. április 24-én halt meg. Csernovics György 1818-ban Aradon született. A testőrségnél 1839. május i-től 1844. április 30-ig teljesített szolgálatot Arad vm. ajánlatára. 1840-ben és 1843-ban a pozsonyi országgyűlés testőrkülönítményébe vezényelték. Szolgálati idejének letelte után a IX. Huszárezredhez került. A szabadságharcban mint honvédhuszár főszázados került fogságba. 1850. március 14-én Aradon ítélték halálra. A halálos ítéletet 12 évi várfogságra változtatták, amelynek letöltését Josephstadtban kezdte meg. 1851. február 28-án kegyelmet kapott. Damjanich tábornok feleségének testvére volt. 1887. június 23-án a Nógrád megyei Káinóban hunyt el. Danes János 1817-ben Fancsikán született. A testőrségnél 1839. május i-től 1842. október 31-ig teljesített szolgálatot Ugocsa vm. ajánlatára. A szabadságharcban századosi rangra emelkedett. Komáromban tette le a fegyvert 1849. szeptember 27-én. Elek Ferenc 1817-ben a Szabolcs megyei Pazonyban született. A testőrségnél 1842. május i-től 1847. április 30-ig teljesített szolgálatot Szabolcs vm. ajánlatára. A szabadságharc alatt a híres 9. zászlóalj, az ún. Veressipkás zászlóalj századosa volt, később ugyanitt őrnagy lett. 1852. augusztus 7-én már mint alezeredest ítélték halálra. A halálos ítéletet 15 évi várfogságra változtatták, melynek letöltését Munkácson kezdte. 1888-ban hunyt el Hajdúdorogon. Forgách Jenő gr. 1823. június 29-én Gácson született. A testőrségnél 1842. május i-től 1844. október 21-ig teljesített szolgálatot Nógrád vm. javaslatára. A szabadságharcban századosi rangra emelkedett. 1858-tól es. kir. kamarás, 1866. május 23-án Gácson halt meg.