Folia archeologica 20.

Temesváry Ferenc: Haller Ferenc testőrkapitány ezüstszablyája

190 TEMESVÁRY FERENC Horvát bánná történt kinevezését csaknem minden napilap első oldalon közölte. „Ö es. s ар. felsége gróf Haller Ferenc ezredest a magyar testőrség főhadnagyát generálőrnaggyá, Horvátország bánjává, a bánsági I-ső és Il-ik számú határőrezred tulajdonosává egyszersmind valóságos belső titkos statustanácsosává . . . kinevezni méltóztatott".

5 Hivatalában 1845. október 24-ig szolgált, felmentését követően 1847. május 24-től Ferdinánd Károly főherceg főudvarmestere lett. Részt vett 1848-ban az Olaszország elleni hadjáratban, ahol altábornagyi rangra emelkedett. 1848. július 27-től Radetzky mellett teljesített szolgálatot. 1850-ben megszerezte a Vaskorona rendet és a Lipót rend nagykeresztjét, majd nyugdíjba vonult. 1856-ban újra alkalmazást kapott. 1857-ben az Udvar legfelsőbb tanácsadója. Február 9-én „gróf Haller altábornagy az összes elemi és gymnasialis iskolákat, a es. к. egyetemi kőnyomdát. . . meglátogatni méltóztatott".

61859. november 29-én lovassági tábornok, de a következő év áprilisában a hadsereg állományát véglegesen elhagyta. Ekkor kapta meg a Szent István rend nagykeresztjét. 1867-ben az újonnan felállított magyar kir. testőrségnél a részére felajánlott I. kapitányi beosztást elfogadta.

7 1869-ben életfogytiglanig tartó birodalmi tanácsosi cím tulajdonosává lett, mint az osztrák Urak Házának tagja halt meg Bécsben 1875. március 5-én. A szablya pengéje gondosan kidolgozott Samsir penge. Enyhe íveléssel, erőteljes fokkal és fokéllel. A fok vastagsága a keresztvas alatt 10 mm, a fokélnél ugyanakkor mindössze 4 mm. Pengéje és fokéle nincs élreköszörülve, ami bizonyítja díszfegyver jellegét. A fokéi hosszúsága 310 mm, a penge szélessége 27 és 30 mm között váltakozik. Mindkét lapja gazdagon maratott. A díszítőmotívumok között tűnik fel az ajándékozó testőrök szövege, mely szerint „Legmélyebb tiszteletök s 'hálájok jeléül ajánlják a Magyar Testőrök -Nagyméltóságú Hallerkői Gróf Haller Ferencz szeretve tisztelt Fő hadnagyuknak" (3. ábra 1-2). Az ajánló szöveget az egyik oldalon a magyar királyi címerrel, a másikon a Haller család kilencágú koronával ékesített címerpajzsával zárták le. A címerpajzsok és a fokéi irányában találjuk a testőrök neveit, mindkét oldalon négy sorban írva 32-32-es megosztásban. A testőrök létszáma tehát a parancsnok nélkül 64, jóllehet 1839. május il-én számukat 60 főben állapították meg. Az anyagi helyzettől függően a testőrségi szabályzat állandóan változott, mereven ragaszkodtak azonban a testőrök fiatal korához

8 és az öt esztendős szolgálathoz, amely azért szabatott ki, „miszerint ne csak az udvar díszéül szolgáljanak, hanem hogy a haza hasznos polgárává növetessenek, ezáltal a magyarok szerencséjük alapját megvessék".

9 Ez alatt a „szerencse" alatt az udvar nyilvánvalóan az udvar iránti hűség bizonyítását, ill. az ebből származó előnyöket értette. Ezrét érdemes a szablyán feltűnő testőrök életébe röviden bepillantani. Ambro Albert 1823. április 19-én Adamócon született. A testőrségnél 1842. május i-től 1845. február 5-ig teljesített szolgálatot Trencsén vármegye ajánlatára. 1867-ben kamarás. 1916. február 4-én Szentendrén hunyt el. 5 Erdélyi Híradó 1842. július 1.; Pesti Hírlap 1842. június 23.; Jelenkor 1842. június 22. 6 Pesti Hírlap 1857. február 15. ' A korabeli lapok az eseményt részletesen ismertetik. (Pl. Pesti Napló 1867. november 10. 8 Eredetileg Mária Terézia határozta meg, hogy 18-22 év közötti magas és lehetőleg szép vonású ifjakat alkalmazzanak. „Akarom - mondotta -, hogy testem körül fiatal magyar sereg őrködjék". Ba/lagi A., i. m. 363. 9 Uo. 370.