Folia archeologica 20.

Mihalik Sándor: A kassai kőedénygyár

A KASSAI KÖEDÉNYGYÁR I 7 3 Der löbl. Kaschauer Stadtmagistrat läszt es sich vorzüglich angelegen seyn, diese schöne aufblühende Industrieanstalt ganz zu begünstigen und wir können auch um so gewisser darauf rechnen, dasz jeder Biedermann und Patriot, zur angenehmsten Pflicht es sich machen werde, dieses für das allgemeine Beste so nützlich und kostspielige Unternehmen, aus allen Kräfte zu unterstützen." Alapozott, fegyelmezett, jó munkát végző gyár lüktető élete vetül elénk e sorokból.

3

1 Az 1804-es évben januártól augusztusig máris 17053 forint értékű gyártmányt helyeztek el.

3

2 A nyersanyag beszerzési nehézségeit is sikerrel hidalták át. Távoli helyekről kényszerültek ezt szállítani, most, szorgos kutatásokkal közvetlenül a város északi tájain, Kassa földesurasága alá tartozó s csupán félmérföldre eső, a kassai hegyekről látható, a Hernád mellett fekvő Tapolcsány és a búcsújárásokról nevezetes Kisfaluban (Maloweska) kitűnő fehér agyagot és mészhomokot találtak. Virágzásban áll a gyár 1804 közepén, amikor a telekhasználati bérmentesség lejár s életbelép a bérfizetés. A fizetésnek akadálya nem lenne, a súlyos ezreket kitevő gyári költségvetésben a 30 forintos évi összeg jelentéktelen. Még sem akarnak fizetni. Helyette radikális és végleges tulajdonként megszerzik ezt, a gyár rohamos területi növekedésével időközben már szinte parányivá zsugorodott telket: beadványt szerkesztenek és nem is vesződnek a városi tanács - számukra most már kicsinnyé törpült és elhanyagolható fórumával, - közvetlenül Budára, a Helytartótanácshoz juttatják el. Á „Societas Fabricae Vasorum Fictilium Anglicanorum Cassoviensis"-nek (ahogy a kassai kőedénygyár ez időben nevezi magát) 1804. július 30-án kelt folyamodványa büszkeséggel és öntudattal íródott.

3

3 Elmondják: azért társultak, hogy Kassa szabad királyi város keretében gyárat emeljenek. A tanács egy falrészt, a belefoglalt régi romos épülettel együtt, 500 forintra becsülten,

3

4 ideiglenes joggal olyan módon bocsájtott a rendelkezésükre, hogy a terület a városi örökjog fenntartásával három évig mentes a bérfizetés alól azután pedig évi 30 forintot fizetnek használatáért. A helyzet azóta ehhez képest már alapvetően változott: a gyár ugyanis költséget nem kímélve, minden erejével a falrész közelében számos telket örök áron megvásárolt. Mind a falrész telkeken, mind a falrészben a kezdő három év mentesítési kedvezményét, a háromszor harminc forintot messze túlhaladó építkezéseket végzett. A város által bérbeadott telek most már a gyári társaság telkeivel van körülvéve. Az, hogy a gyár a tulajdonai közepette egy idegen telekkel bír - „miként azt mindenki megértheti" - a Társaság helyzetét károssá, terhessé teszi; mert a telek tulajdonosától függő társaság mindazt, amit a saját és a város díszére végrehajtandónak vél, kényelmességekben és javításokban nemcsak nem teheti, de nem is meri megtenni. A gyár már annyira megalapozott és életképes, hogy a legjobb reményekkel 3

1 Mérei Gy., i. m. 65. 3

2 O. L. Helyt. tan. Dep. Commertiale 1804. Fons 18, Pos. 29. Gránátrepeszek által szaggatott, erősen sérült állapotban. 3

3 O. L. Helyt. t. Dep. Comm. 1804. Fons 18, Pos. 24. Szintén bombatalálattól sérült, kilyukadt s részben elrongyolódott. 3

1 Itt már ravaszul „elkenték" a dolgot, hiszen az 1801-ben történt becslések többet mondtak. A gyár ezzel akarta elérni, hogy ha előáll a fizetési kötelezettség, csak joo forintot fizessenek.