Folia archeologica 20.

Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor

AZ OZORAI FERENCES KOLOSTOR 145 Az ásatások során nyert alaprajzi és építéstörténeti adatok rögzítése után tekintsük át röviden az ozorai kolostorral kapcsolatban rendelkezésünkre álló történeti anyagot. Ozorai Pipo, Zsigmond király hadvezére és bizalmasa, 1406-tól temesi ispán, a felesége révén örökölt ozorai fő birtokán

1

0 kolostort építtetett a szigorú ferencrendi barátok számára. A ferencesek obszerváns - szigorú - ága abban különbözött a konventuális (későbbi minorita) ágazattól, hogy a kezdeti szigorúbb szerzetesi elvekhez való visszatérést hirdette a későbbi lazításokkal szemben. Az obszervánsok a bosnyák ferences tartományokból húzódtak fel hazánkba a XIV. század közepétől kezdve, s alig egy évszázad alatt mintegy ötven kolostort létesítettek. Magyarországi működésük a bogumil és huszita mozgalmak elleni küzdelemmel kapcsolatos, s hirdetik a török ellenes keresztes háború eszméjét. Az ő soraikból került ki a huszita ellenes inkvizíció vezére, Marchiai Jakab s a török ellenes harcokban jelentékeny szerepet játsszó Capistranoi János.

1

1 A rendet tehát elvei s az akkori fontos mozgalmakban betöltött szerepe alkalmassá tette arra, hogy a Zsigmond környezetét képező főurak - így Ozorai Pipo is - letelepítsék őket birtokaikon. Pipo az ozorai kolostor építésére szóló engedélyt V. Márton pápától kapta 1418-ban. A kolostor 1423-ban már állott, mert ekkor Szálkái Balázs, a szigorú ferencrendiek helytartója, a pápai engedély felmutatásával igazolta Pécsett, a megyés püspök előtt a kolostor felépítésének jogos voltát.

1

2 A kolostor ez időben népes, nagy kolostornak számított. 1460. április 5-én Varsányi István, a magyarországi ferencrendiek vikáriusa, itt írja meg jelentését a vikárius generálisnak és az összes provinciálisoknak, hogy mi mindent tett eddig Capistranoi János szentté avatása ügyében.

1

3 1462-ben a szigorú ferencrendiek itt tartották közgyűlésüket.

1

4 A dunántúli kolostorok szaporodásával az ezekből alakított őrséget Ozoráról nevezték el,

1

5 1516-ban az őrséghez hét kolostor tartozott.

1

8 Még 1535 elején is egyike a Dunántúl népesebb kolostorainak, 20 szerzetessel.

1

7 Az alapítástól eltelt időben a kolostor, ill. Ozora birtokosai többször változtak. Ozorai Pipo 1426-ban halt meg; a székesfehérvári bazilikában temették el.

1

8 1

0 1398. június 10. Zsigmond király rendelkezése a szekszárdi konventhez, hogy iktassa be a firenzei Scolari Pipót és feleségét, Ozorai András fiúsított leányát apjának Tolna megyei birtokába. Mályusz E., Zsigmondkori oklevéltár. I. (Bp. 1951) 591., 5356. sz. - 1399. július 12-i oklevél a beiktatásokról: Uo. 662., 5979. sz. - A források Pipónak 180 templomalapításáról számolnak be, részben hazájában, részben Magyarországon. - Balogh J. - Dercsényi D. stb., A magyarországi művészet története. I. (Bp. 1956) 186. 1

1 Balanyi Gy., Szerzetesrendek. (Bp. 1933) 57.; Nagy Z. -PappL, Szeged. (Bp. i960) 53.; Magyarország története. I. (Bp. 1964) 118-119. 1

2 Karácsonyi ]., Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. II. (Bp. 1924) 132. 1

3 Bölcskey /., Capistranoi Szent János. III. (Székesfehérvár 1924) 493-494. 1

4 Karácsonyi ]., i. m. 132. 1

5 Uo. 1

6 Uo. 1

7 Uo. 1

8 1425. Ozorai Pipo alapítványa a székesfehérvári székesegyház részére, hol temetése iránt intézkedik. Wenc^el G., Tört. Tár 1884. 430., 73. sz. oki. - ugyanerről: 1426. Uo. 434., 74. sz. oki. 10 Folia Archaeologica