Folia archeologica 20.

Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor

\/. OROZAI FERENCES KOLOSTOR 43 8. ábra is leltünk. Egyetlen díszesebb darabunk egy, а XV. század legvégére, а XVI. szá­zad elejére datálható, növényi díszítésű mázatlan kályhaszem (7. ábra), melynek oldalanként 2-2 cm-rel nagyobb párdarabjait a budai várásatásokból ismerjük (ez utóbbi helyen mázas változatban is előfordulnak). 8 Két kis zöld színű töredék má­zas kályhák jelenlétére is utal. A kolostor gazdagabb felszerelésére enged követ­keztetni néhány apró töredék, mint egy zöld mázas, benyomott díszű díszpohár, vagy egy kék virágos, finom kínai porcelán csésze maradványa. A kolostor terü­letén folyó csontfeldolgozásra utal néhány félbemaradt csontfaragvány ill. csont­megmunkálásból eredő hulladék (9. ábra); utóbbi darabok az egyik cella területén kerültek elő, egyik darabjuk a felső habarcsszint felületébe ragadt bele. Amint később a történeti adatokból látni fogjuk, a kolostor fennállása alig tartott 120 évnél tovább. A pusztulás módjáról tanúskodik az a sok égésnyom, melyet az összes megmaradt járószintek felszínén végig követhettünk, s ugyan­csak égés és hirtelen pusztulás tanúja a kriptában talált két csontváz, melyeket, mint már említettük, élve temetett maga alá a lezúduló épülettörmelék. 8 A darabról Holl Imre állapította meg, hogy egy, a budai váréval megegyező méretű pozitív darabról vett negatív mintáról készítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom