Folia archeologica 20.
Nagy Emese: Az ozorai ferences kolostor
i 38 NAGY EMESE A G ábor József által kiásott s az út felszínén helyenként ma is érzékelhető falak, valamint a környező kertekben lévő maradványokra vonatkozó közlések 3 alapján az ásatás megkezdése előtt arra következtettünk, hogy a kolostornak részben a Barátkút déli felén, keletről a Cinca patak, délről a Zrínyi és Petőfi utcák torkolata által határolt területen kellett lennie, míg a kolostor nyugati szárnya a teret nyugat felől határoló, részben beépített telkek területén húzódhatott. Ä később nyilvános kútként használt régi Barátkút pedig feltehetően a kolostor udvarában lévő középkori kút maradványa lehetett. Ahhoz, hogy a rendelkezésünkre álló ásatási keretből a kolostorra vonatkozó maximális ismereteket érhessük el, a kutatást a Cinca part mellett húzódó keleti szárny területén kezdtük meg (i. ábra). A nyugati oldal a terület beépítettsége s a bevetett kertek miatt nem jöhetett számításba. A keleti szárny helyén is voltak nehézségeink: a nagyforgalmú téren a közlekedési lehetőségeket biztosítanunk kellett. Az így rendelkezésünkre álló ásatási területet részben kutatóárkokkal vizsgáltuk át, csak egy-egy kisebb, problematikusabb csomópontot tudtunk nagyobb felületen kibontani. Meg tudtuk állapítani az épületegyüttes teljes észak-déli irányú kiterjedését: szélessége összesen 73 m (ebből 8,50 m a szentély szélessége). A kelet-nyugati irányú kiterjedés már bizonytalanabb. A templom teljes hossza, a szentély rendelkezésünkre álló méreteinek s a korabeli hasonló típusú templomok arányainak figyelembevételével 35-40 m lehet. A kolostorépület keletnyugati szélességének meghatározása még nehezebb, azonban, ha figyelembe veszszük azt a széles kő fal-alapozást, aminek elég rossz állapotban lévő részlete Gosztola István kertjében került elő, s ami a terep adottságai (mögötte emelkedő domb) miatt csak a nyugati zárófal maradványa lehet, a teljes szélességet 5 5-60 m-re kell tennünk. A rövid falcsonknak csak hozzávetőlegesen meghatározható irányából arra következtettünk, hogy a kolostor lakóépületeinek alaprajza szabálytalan négyszög volt (a templom felé keskenyedett). A kutatások során nyert adatokból a szentély és a keleti épületszárny részleges rekonstrukciójára nyílt lehetőségünk. A hatszög három oldalával záródó, három boltszakaszos szentélyű templom a kolostorépület északi oldalán helyezkedett el (2-3. ábra). A szentélyt az ásatás idején két egymásra merőleges kutatóárokkal vágtuk át, teljesen kibontottuk a szentélyzáródást s a szentély és hajó déli találkozási pontját, valamint egy kriptát a szentélyben. így pontos képet kaphattunk a szentély teljes kiterjedéséről, s a hajó szélességéről. A támpillérekkel megerősített templom feltárt falai szabálytalan, tört kövekből épültek. A belsőben a feltárás során talált vastag tégla törmelék azonban arra vallott, hogy a falak felsőbb szakaszainak építőanyaga tégla lehetett, mint ahogy téglából készült a templomtól délre húzódó teljes kolostorépület is. A szentély 3 Lévay Albert házának sarka 1919-ben megrokkant. A ház alapozásának megerősítése közben a homlokzati fal közelében, állítólag, boltozott üreget találtak, ami a házsorok süllyedését előidézte. Az üreget lefedték, majd eléje építették a ház alapozását. 1948-ban ifj. Lévai Albert meg akarta keresni a Gábor József által a kolostor kriptájának tartott üreget, de a ház tégla alapozását nem tudta áttörni. A ház homlokzatának északi oldala azóta is süppedt s rajta repedés észlelhető. Ugyancsak Lévai Albert szerint közvetlenül a ház mellett északra „nagy kövekből rakott, szépen fugázott" falakat találtak. - Nagy E. id. jelentése. - A Lévai Albert háza táján említett falak az ásatás idején előkerült alaprajz tanúsága szerint a templom nyugati végéhez tartozhattak.
