Folia archeologica 20.

Pálóczi-Horváth András: A csólyosi kun sírlelet

i

3o PALÓCZI-HORVÁTH ANDRAS 3. Következtetések A lelet tárgytípusainak eredetét, analógiáinak területi elrendeződését megpróbáltuk grafikusan ábrázolni (14. ábra). Azt az alapelvet követtük, hogy csak a legközelebbi analógiák előfordulási illetve egy-egy típus közvetlen származási helye szerepeljen, vagyis azok a területek, amelyekkel fenti elemzésünk alapján a csólyosi lelet tárgyai az előállítási (vasművesség, ötvösség) és a felhasználási (fegyverzet, viselet ill. temetkezéshez szükséges mellékletek) mód szerint - kronológiai szempontból is - a legszorosabb kapcsolatban vannak. Meg kell jegyeznünk, hogy ezek a területek ebben az esetben nem etnikai vagy politikai egységeket jelentenek, hanem az anyagi kultúra tárgyakban, korabeli ábrázolásokban és történeti forrásokban megkülönböztethető nagyobb elterjedési körzeteit, melyeket a vízszintes tengelyen egy képzeletbeli nyugat-kelet irányú vonal mentén rendeztünk sorba - eltekintve így az északi és déli eltérésektől - Magyarországtól, a lelet előkerülési helyétől Mongóliáig. A függőleges tengelyre a lelet tárgyait az áttekinthetőség érdekében olyan csoportosításban vittük fel, hogy az egy-egy területhez tartozó esetek lehetőleg egymás mellé kerüljenek. A kétféle jelöléssel az analógiák szorosságát akartuk érzékeltetni: a kitöltetlen körök csak a párhuzamokat jelentik, a kitöltött körök ennél többet, azt is, hogy melyik a típus fő elterjedési területe vagyis közvetlen származási helye. Az analógiák területi megoszlása világosan tükrözi a csólyosi leletnek a koporsóvasalások kivételével egységes keleti származását. A legtöbb szál éppen a kun sztyeppevidékre vezet vissza, s ez további bizonyítékként szolgál arra, hogy a lelet etnikailag a kunokhoz köthető. Véleményünk szerint így elsősorban a déloroszországi kun kovácsmesterségről, a nomádok magasszínvonalú kézművességéről nyújt információkat, azonban a környező kultúrák állandó hatásai is lemérhetők. Ezeket a hatásokat többféleképpen értelmezhetjük : egyszerűen idegen tárgytípusok átvételének, vagy kereskedelmi kapcsolatoknak, esetleg az idegen kézművesek közvetlen alkalmazásának. A kronológiai eredmények összefoglalására szintén grafikont szerkesztettünk (15. ábra). A típusok időbeli elterjedését egy-egy oszlop jelzi. A legalább évtizedes pontossággal lezárható analógiákat egyenes végű, az ennél bizonytalanabb időhatárokkal rendelkező, illetve a XIII. sz.-nál hosszabb időre keltezhető eseteket hegyes végű oszlop jelzi. A kevés és bizonytalan adatokból kidolgozott keltezéseket szaggatott vonallal jelöltük. Az öv és az a) nyílhegy keltezése alapján a tárgyakat a XIII. második negyedére tartjuk jellemzőnek, tehát viselőjük a Magyarországra költöző kunok már felnőtt népességéhez tartozott. A temetkezés alsó időhatára tehát ezek szerint is a beköltözés idejére (1239 vagy még inkább 1246) esik. Tekintve, hogy éppen a temetkezési szertartással kapcsolatos tárgyak, a koporsóvasalások azok, amelyeket az analógiák alapján legkorábban a XIII. sz. végére lehet keltezni, a temetkezés felső időhatárát a XIII. sz. utolsó harmadában határozhatjuk meg. Egyes tárgyak - az övcsat és a kengyelpár - nagyfokú kopásnyomai ugyancsak egy ilyen viszonylagos felfelé keltezést igazolnak. Az eltemetés időpontjának szűkebb határok között való megállapítására az eltemetett halálozási kora nyújtana megfelelő támpontot,

11

1 azonban a csontvázlelet hiányá11

1 Nemeskéri J.-Éry K.-Kralováns%ky A.-Harsányi L., Crania Hung. 4(1961) 53.: Kiss Л.-Nemeskéri /., JPMÉ 1964. 118-123.