Folia archeologica 20.
Pálóczi-Horváth András: A csólyosi kun sírlelet
124 PÁLÓCZI-HORVÁTH ANDRÁS kult ki. 5 4 A szövésmód szintén keletre mutat, mert Nyugat-Európában a XIII. sz. végéig az ún. „szalagos" sodronypáncélt használták, amely soronként szíjakra rögzített, ellentétes irányba forduló karikasorokból áll, tehát nem egybe szőtt sodrony 5 5 - a pikkelypáncél és a sodronypáncél között átmeneti típust képvisel. Kelet-Európában hamarabb elterjedt a sodronying 5 6, hiszen ez a terület közvetlen kapcsolatban volt a perzsa, kaukázusi és alán iparral, amely a kora középkorban a fegyvergyártás fontos központja volt, és megőrizte az ókor egyik jelentős haditechnikai eredményének, a könnyű, hajlékony és erős sodronypáncél gyártásának tudását is. 5 7 A könnyűlovas harcmodorban alkalmazható védőfegyver ezért is található meg a nomád előkelők körében a VI. sz.-tól kezdve 5 8, s az orosz nehézlovas sajátos, a nyugatihoz képest könnyű 5 9 fegyverzetében. Eleinte még importcikk, de Oroszországban a X. sz.-tól kezdve már gyártották. 6 0 Etnikailag kunnak meghatározható temetkezésekben a XI-XIV. sz.-ban tudomásunk szerint négy esetben fordul elő : három sir az Azovi-tenger mellékén, az alánok közvetlen közelében van 6 1, a negyedik a Dnyeszter vidékén. 6 2 A fentiek értelmében a csólyosi sodronyinget keleteurópai (orosz vagy alán), esetleg Kaukázuson túli ázsiai gyártmánynak határozhatjuk meg, amely kun viselőjével került Magyarországra, tehát a XIII. sz. első felében készült. Л vállvédő páncéllemezek nyugat-európai és magyarországi párhuzamai későiek : а XIV. sz. közepéig a lovagi viseletben a vállat kerek páncéllemezek fedik, 63 ezek az ún. vállfővasak vannak a Képes Krónikában is ; 6 4 a formaszerű páncéllemezek а XIV. sz. közepén tűnnek fel, először csak a vállon, térden, karon és lábszáron, majd a század végén a végtagokat borító összetett lemezvértezet részeként. 6 5 Magyarországon Kolozsvári Márton és György 1373-ban készült Szent György-szobrának vállvértje a legkorábbi adat erre a fejlődési fokozatra. Keleten jóval korábban megkezdődik a lemezpáncél kialakulása, mint nyugaton. 1247-ben írja Piano Carpini, hogy a mongolok a mellet és a hátat védő 5 4 Majláth В., Arch. Ért. 11(1891) 129. ; Dem m in, A . , Die Kriegswaffen in ihren geschichtlichen Entwickelungen von den ältesten Zeiten bis auf die Gegenwart. Eine Encyklopädie der Waffenkunde. (Leipzig 1893) 584. 5 8 Dean, В., Handbook of Arms and Armour European and Oriental Including. The William H. Riggs Collection. (New York 1921) 37., IX. t. 5 6 Medvedev, A. F., К isztorii kolcsugi v drevnej Ruszi. KSz 49(1953) 27-28.;. Dean, В., i. h. 5 7 Nagy Géza szerint a sodronypáncél az i. e. IV-III. sz.-ban tűnik fel Kis-Ázsiában, majd a III. sz. végén a rómaiaknál, később a szasszanida kori perzsáknál : NagyG., Arch. Ért. 26(1906) 202-203.; U a., Arch. Ért. 16(1896) 346-347. 5 8 Medvedev, A. F., i. m. 27. 5 9 Borosy A., i. m. 131. 6 0 Medvedev, A. F., i. m. 29. - Az egyik gnyozdovoi kurgánban sodronying-készítő mester nyugodott, szerszámmal és páncélkarikákkal : Kibakov, B.A., Remeszlo drevnej Ruszi. (Moszkva 1948) 230-231. 6 1 Kirpicsnikov, A. N., Russzkie slemi . . . 65.; Pletneva, S?. A., i. m. 178-179., 14. kép 1., 15. kép 4. 6 2 L. 46-47- i6 3 Boebeim, W., i. m. 70. kép; Demmin, A., i. m. 601. 6 4 Borosy A., i. m. 164. 6 5 Boebeim, W., i. m. 150. kép; Demmin, A., i. m. 391., 395., 402-403.; Post, P., Waffe: und Kostüm. Zeitschr. f. Hist. Waffen- u. Kostümkunde 9(1921-1922) 3. kép; Lá^ar В., Arch. Ért. 36(1916) 35. kép.
