Folia archeologica 20.

Pálóczi-Horváth András: A csólyosi kun sírlelet

PÁLÓCZ1-HORVÁTH ANDRÁS tével kapcsolatban feltételesen a XII-XIII. sz.-i nyugati és a korábbi bizánci párhuzamokra utal.

4

2 Az ő tanulmányára támaszkodik G. A. Fedorov-Davidov, aki az Arany Horda által elfoglalt terület késő nomád emlékanyagában külön típusként tárgyalja a félgömb alakú sisakokat, és Kirpicsnikov gondolatát továbbfejlesztve importált gyártmányoknak tartja azokat.

4

3 Véleményünk szerint a Peskinél előkerült sisak távol áll a nyugat-európai félgömb alakú sisakoktól, és formai és szerkezeti jellegzetességei (az enyhén kúposodó sisaktest, a gömböcskével és nyúlványokkal ellátott csúcs, de különösen a nyugati sisakon szokatlan sodronyos nyakvért

4

4) miatt keletről származtatható. A csak irodalmi említésekből ismert másik két korabeli félgömb alakú sisak keleti vagy nyugati eredetét látatlanban nem lehet eldönteni, mindenesetre feltűnő, hogy mindkettő nomád temetkezésből került elő, az egyik kun szállásterületen,

45 a másik pedig a Dnyeszter vidékén

4

6, a kunok északnyugati határa közelében, s a ritus és a mellékletek

4

7 alapján az eltemetett itt is kun lehetett. Adataink alapján megállapíthatjuk, hogy a félgömb alakú, enyhén kúposodó sisaktípus sajátosan kun, elterjedési területe a délorosz sztyeppe. Korábbi középázsiai

4

8 és későbbi perzsa és grúz

4

9 analógiák sejtetik, hogy valószínűleg iráni eredetű. Szólnunk kell még arról, hogy kapcsolódott-e arc- és nyakvédő vértezet a csólyosi sisakhoz. Ez feltehető, mert a sodronyos nyakvért általános Kelet-Európa sisakos harcosainak felszerelésében (a Peskinél előkerült sisakon is van). A kamennaja babák tarkóját néha a sisakról lelógó négyzetes, lapát alakú nyakvédő takarja.

5

0 A XIII. sz. közepén a mongolok fejvédőinek alsó része, „melv köröskörül a nyakat és a nyeldeklőt védi, bőrből van".

5

1 A csólyosi sisak homíokpántjának alsó széle annyira hiányos, hogy nem lehet eldönteni, sodronyos, bőr vagy nemez vértezet tartozott hozzá. A. sodrony ingről a töredékek alapján megállapítható, hogy nyaknál zárult, s valószínűleg rövid testű és rövid ujjú volt. Ez a típus Kelet-Európában található meg

5

2, ellentétben nyugattal, ahol a XII-XIV. sz.-ban a csuklyával ellátott páncéling volt általános

5

3, és a XIII. sz. végére egész testet fedő sodronyöltözet ala4

2 Kirpicsnikov, A. N., i. m. 63. 1

3 Fedorov-Davidov, G.A., Kocsevniki Vosztocsnoj Evropi pod vlasztju zolotoordinszkih hanov. (Moszkva 1966) 34. 4

4 Kirpicsnikov, A. N., Slem XI v. íz Jugo-Zapadnoj Ruszi. SzA 1962:2. 232. 4

6 Jekatyerinograd : Kirpicsnikov, A. N. Russzkie slemi . . . 63., 84., j.; ez a példány egy darabból kovácsolt. 4

6 Mezsericska (podolszki korm., baltszki j.) közelében: uo. 63., 83. j. 4

7 Sisak, sodronying, szablya, buzogány, kengyelpár: uo. 4

8 Zsivopisz drevnego Pjandzsikenta. (Moszkva 1954) XXV. t.; Le Coq, A., Die buddhistische Spätantike in Mittelasien. V. (Berlin 1926) F/i. kép. 4

9 Servasidze, L. А., К voproszu о szrednevekovoj gruzinszkoj miniatjure. (Tbiliszi 1964) 51-52., II. kép 1-7, 9., III. kép 2, Ii.; Gray, В., La Peinture Persane. (Genève 1961) 29. 5

0 Pletneva, Sz- A., i. m. 210. 5

1 Piano Carpini VI. 7.: Györffy Gy., Napkelet. . . 80. 5

2 L. 12. j.; továbbá Bobrinszkij, A., Kurgani i szlucsajnia arheologicseszkia nahodki bliz mesztecska Szmeli. III. (Sz.-Peterburg 1901) 122-124., XXI. t.; Szobranie В. I. i V. 1. Hanenko. Drevnoszti Pridneprovja. V. (Kiev 1899-1902) 26. füz. II. t. 8/a. kép. 6

3 Borosy A., i. m. 157., 164.; Kalmár ]., Socfronypáncélok ... г.; Kirpicsnikov, A. N'., Slem . . . 232.