Folia archeologica 20.

Pálóczi-Horváth András: A csólyosi kun sírlelet

I 20 PÁLÖCZI-HORVÁTH ANDRÁS is előfordultak

2

9, ezek egészen más szerkezetűek, általában több darabból kovácsoltak. A XIII. sz.-ban Nyugat-Európában és Magyarországon a normann sisak nagyobb változatait

3

0 és az előző évszázadban kialakult

3

1 csöbörsisakot használták, majd a XIV. sz. elejétől a mindkettő előnyeit egyesítő pikonhogot.

3

2 A kunok harci viseletére vonatkozó egyik forráscsoportot, a Szent László legendát megjelenítő falfestményeinket áttekintve a következőket tapasztaljuk. A kunok fejét a legtöbb ábrázoláson magas nemezsüveg fedi; egyes helyeken előfordul, hogy a László-legenda kunjai és magyarjai egvaránt nyugati típusú sisakot viselnek (pl. Homoródszentmárton

3

3, XlV. sz. eleje

3

4), de a falfestmények korai csoportjában egy sajátságos kun sisak is feltűnik. Ez félgömb alakú, enyhén kúposodó forma, teteje csúcsba fut fel, amely vagy egyenes, vagy kissé hátrahajlik, pereme egyenesen körbefutó, vagy a homlokon kissé magasított. Nagy Géza megállapítása szerint ezt a keleti eredetű típust a kunok hozták be újra Magyarországra a XIII. sz.-ban.

3

5 A töredékes bögözi falképen (1300 körül)

3

6 az egyik sisaknak széles homlokpántja van; a gelencei falfestményen (1320-1330 körül)

3

7 a Szent Lászlóval birkózó kun hátrahajló csúcsú sisakot visel, a sisakcsúcs külön alkatrészként van ráerősítve a harangra. A csólyosi sisak szerkezete és alakja szerint ehhez a típushoz hasonlít, párhuzamait a kunokon keresztül keleten kell keresnünk ; töredékesen megmaradt díszítése ugyancsak keletre utaló ornamentális elem. A XI—XIII. sz.-i kun szállásterületen, a dél-orosz sztyeppén a kamennaja babák egy határozottan elkülönülő késői csoportja őrizte meg számunkra a kun viseletet. A harci felszerelésben megjelenő férfiszobrok nem a miniaturákról ismert magas nemezsüvegeket viselik, hanem a korabeli kelet-európai sisakfajtákat.

38 A szobrok többségén félgömb alakú, enyhén kúposodó, rövid csúcsban végződő sisak van

3

9, melyeken egy-két kivételtől eltekintve a homlokpántot is ábrázolták. Némelyiket erősítő keresztpántokkal látták el, ez nyilván annak a jele, hogy a sisak testét több darabból szegecselték össze, ami technikailag fejletlenebb változatot jelent. Az oroszországi kun emlékanyagban megtalálható ez utóbbi típus: a Rosz folyó vidékén, Peski falunál a 323. kurgánból

4

0 kiásott sisak, melyet keresztpántok segítségével négy részből szegecseltek össze.

4

1 A. N. Kirpicsnikov a sisak erede2

9 Pl. Heinrich des Löwen sisakja (XII. sz. közepe): Boeheim, W., i. m. 5. kép; az Angersban őrzött Vie de saint Auben egyik miniatúráján, normann harcosok ábrázolásán (XI. sz. vége) : d'Herbécourt, P.- Porcher, /., Anjou romain. (Yonne 1959) 179-180., 8. kép; stb. 3

0 Egyik késői példája látható az Anagni-i dóm kriptájának freskóján (1231-1255): Roti/i, M., Origini della pittura italiana. (Bergamo 1963) 43. t. 3

1 Nagy G., Arch. Ért. 10(1890) 410. 3

2 Borosy A., HK 9(i9Ó2):2. 164.; Tóth Z., Turul 1933. 12.; Kalmár ]., Arch. Ért. 85(1958) 192. 3

3 Hus^ka ]., Arch. Ért. 5(1885) mell. a 216-217. között. 3

1 Balogh ]., Az erdélyi renaissance. I. 1460-1541. (Kolozsvár 1943) 37., 16. j. 3

5 Nagy G., i. m. 410-411. 3

6 Radocsay D., A középkori Magyarország falképei. (Bp. 1954) XLII. t. 3

7 Uo. XLIV. t. 3

8 Pletneva, Sz- A., Pecsenegi, torki ipolivciv juzsnorusszkih sztepjah. MIA 62. (Moszka 1958) 209-210., 37. kép; Kirpicsnikov, A. N., Russzkie slemi X-XIII vv. SzA 1958:4. 47—69. 3

9 Veszelovszkij, N. I., Szovremennoe szosztojanie voprosza о kamennih babah. ZOOID 32(1915) III. t. 9., VI. t. 24.; Pletneva, Sz- A., i. m. 37. kép 1-2, 4-10, 12-13, 19-21. 4

0 Brandenburg, N. E., Zsurnal raszkopok 1888-1902 gg. (Sz.-Peterburg 1908) 87-89.; a temetkezés a XIII. sz. első felére keltezhető: Medvedev, A. F., Rucsnoe metatelnoe oruzsie (luk i sztreli, szamosztrel) VIII-XIV vv. (Moszkva 1966) 68. 4

1 Pletneva, A., i. m. 14. kép 5.; Kirpicsnikov, A. N., i. m. 62-63.