Folia archeologica 19.
Sz. Burger Alice: Későrómai sírok Halimbán
94 SZ. BURGER AI-ICE fülű, mázas korsó (48. ábra 1) közel áll a ságvári mázas kerámiák csoportjához. Feltehetően ez a példány is a dél-pannóniai készítési centrum körébe tartozik. 3 0 Szólnunk kell végül a 15. sírban talált vasnyárs szerű házieszközökről is (49. ábra 2). Dombay János figyelte meg, hogy ezek az egyelőre ismeretlen rendeltetésű tárgyak csak női sírokban fordulnak elő. 3 1 Ezt a megfigyelést alátámasztja az utóbbi években feltárt bogádi, fekedi, majsi, gödrekeresztúri, 3 2 továbbá a somogyszili 3 3 és somodori temető is, 3 4 azzal a kiegészítéssel, hogy azok a női sírok, amelyekben ez a tárgy megtalálható, mindig gazdagok egyéb mellékletekben is. Azt is megfigyeltük, hogy ezek a tárgyak majdnem mindig a lábfejek táján találhatók, legtöbb esetben a lábfejeken keresztbetéve, úgy, hogy hegyük a találáskor a jobb lábfej felé esett; továbbá azt is meg kell még jegyeznünk, hogy ezen a helyzeten kívül a váz bal alsó lábszára mellett is előkerültek. Közelebbi rendeltetését csak a legújabb ásatási megfigyelések feldolgozása után kíséreljük majd meghatározni, ezúttal csupán ismertetni kívántuk e legújabb, hiteles feltárásból származó példányt. Szólnunk kell még e későrómai temető-töredék érmeiről is. Licinius sen. bronzérme került elő a 11. (50. ábra 1) és a 15. sírból (50. ábra 2). Mindkettő sisciai verdéből került ki az i. sz. 315—316. ill. 313—315. évek között. Azok a temetők, amelyek jellegzetes mellékleteik alapján kapcsolatba hozhatók a halimbai sírokkal, mind kb. 20 évvel későbbi érmekkel nyitnak. 3 5 Kivételt képez a Keszthely—dobogói temető 25., 27. és 43. sírja, amelyekben ugyancsak Licinius sen. érmei találhatók, és ugyanakkor megfelelnek a vasnyársas típusnak is. 3 6 A halimbai temetőcsoport sírjainak tájolását elemezve, azt látjuk, hogy azok (a 13. sír kivételével) DK—ÉNy irányt mutatnak, fejjel DK-re. Meg kell itt jegyeznünk, hogy azok a fentebb említett Keszthely — dobogói sírok, amelyek egyébként legközelebb állnak a halimbai sírokhoz, éppen ellenkezőleg vannak tájolva, vagyis DNy—ÉK, fejjel DNy felé. Eddigi ásatási megfigyeléseink szerint azok a temetőcsoportok, amelyek speciális mellékleteik alapján külön csoportot képeznek a pannóniai IV. századi temetkezésekben, a már említett későbbi érmekkel (i. sz. 324-től) indulva, legnagyobbrészt egységesen К—Ny, ill. ÉK—DNy (fej ÉK-re) felé vannak tájolva. Az említett Licinius sen. érmek alapján tehát azt látjuk, hogy a legkorábbi szakaszba tartozó temetkezések közül a halimbai sírok és a Keszthely — dobogói említett 3 sír a kezdeti szakaszban még nem követi a későbbi, egységes ÉK—DNy irányítást, hanem a halimbaiak fejjel DK, míg a Keszthely — dobogói említett 3 sír fejjel DNy felé van tájolva. Húsz év múlva azonban már ez az egységesnek tekinthető csoport a temetők tanúbizonysága szerint fejjel ÉK felé temeti halottait. Teljesen eltérő irányt mutat a már említett 13. síré. Ez a sírgödör É—D irányítású volt. Miután már a római korban teljesen kirabolták, nem tudjuk ma már megmondani, hogy a koponya É vagy D felé nézett-e. Mindenesetre meg kell 3 0 Ságvár: Uo. 140 sk. 3 1 Dombay /., i. m. 319 sk. 3 2 E sorok írójának feltárásai, feldolgozás alatt. 3 3 Draveczky Balázs feltárásai, e sorok írója dolgozza fel. 3 4 Mahler Ede (1906) ásatása, e sorok írója dolgozza fel. 3 5 Dombay /., i. m. éremtábla.; Bogád: Burger A., JPMÉ 1962. éremtábla, továbbá 32—34. j. 3 6 Sági K., i. m. 212., 214.
