Folia archeologica 19.

Patay Pál: A tiszavalki rézfokos

A TISZAVALKI RÉZFOKOS Végeredményben megállapíthatjuk, hogy a dadi kőfokos alakja a rézfokosokéra vezethető vissza,

2

3 azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a dadi kőfokos szórvány lelet, amelynek korát kísérő leletek nélkül nem lehet meghatározni.4 A borodinói lelet időrendileg a legcsekélyebb összefüggésbe sem hozható a Kárpát-medence rézkorával. De hasonló díszfokosok előfordulása a trójai „L" kincsben azt igazolja, hogy ilyenek hosszú időn át voltak használatban. És ha figyelembe vesszük a trójai leletnek Cl. Schaeffer által feltételezett korát (Trója III. = i.e. 2250—2

100),

2

5 úgy a mi javarézkorunk idejéhez érkezünk el. Égyébként kőből készült díszbalták használata a bodrogkeresztúri kultúrán belül is ismeretes. A konyári ii.,

2

6 úgyszintén a sárazsadányi II. sír márványból készült baltáját

2

7 például semmiképpen sem tekinthetjük a mindennapi életben használt eszköznek; nyersanyaguk ugyanis ahhoz nem megfelelő. De még több más, a bodrogkeresztúri kultúra sírjában talált baltáról is feltételezhetjük, hogy dísztárgyul, hatalmi jelvényként szolgálhatott, ugyanis nyersanyaguk nem a szokásos, hanem erezettségük, szemcsézettségük, vagy egyéb színhatásuk révén különleges, esetleg kifejezetten esztétikai hatással rendelkeznek (Magyarhomorog LXÍV. LXVl. sír,

2

8 Polgár-Basatanya 37. sír

2

9). Hasonlóképpen dísztárgynak, hatalmi jelvénvnek tekinthető a hajdúszoboszlói 1. sír buzogánya is.

3

0 De azt is megjegyezhetjük, hogy magának a kérdéses tiszavalki rézfokosnak is ilyen szerepe lehetett, amit az is indokol, hogy „gazdag" sírban foglalt helyet, így feltehetőleg a közösség — nemzetség — egy vezető személyének sírmelléklete volt.

3

1 Mindebből csak arra óhajtok következtetni, hogy a borodinói leletben a kőfokosok egy több évszázados, a rézkor idejére visszanyúló hagyomány emlékét őrzik. De nemcsak a fokosoknak a trójai leletben fellépő analógiái bizonyítják ezt, hanem a lelet dudoros kőbuzogánya is, amelynek a marosdécsei temető 12. sírjában van meg a rézkori analógiája.

3

2 A hagyomány a fokosok esetében is híven ragaszkodott az alakhoz, amit a két egymástól távoleső időből származó leleten kívül még az A. Vulpe által bemutatott, ill. idézett és részben összekötő láncszemként szolgáló többi lelet is igazol. Egyébként a rézfokosokra visszavezethető kőfokosoknak a dadin kívül további érdekes példánya a Kárpát-medencéből egy Nagyküküllő megyei darab (6. ábra 3a—b), amelynek megtört tengelye és gombszerű foka elevenen emlékeztet a mintául szolgáló rézeszközökre.

3

3 Hogy a dadi fokos mikor készült, kísérő leletek hiányában nem tudjuk megállapítani. Mindenesetre alakjának mintájául a helyi leletanyagból ismert rézkori fokosok szolgálhattak, azok között is az olyanok, mint a Baranya megyei példány, vagy éppen a tiszavalki rézfokos. PATAY PÁI 2

3 Nem tartjuk indokoltnak Mozsolicsnak a dadi kőfokossal kapcsolatban tett alábbi megállapítását: „Die Axt hat keine Merkmale, wonach sie in die Kupferzeit zu datieren wäre." Mo^so/ics, A., i. m. 217. 2

4 Uo. 223—225. : ' Schaeffer, С., Stratigraphie comparée et chronologie de l'Asie occ. (London 1948) 243. u Sôregi ]., DJ 1932. 95., 19. kép. 2

7 Patay P., A bodrogkeresztúri ... 72. 2

8 Va., MFMÉ 1964—65. 17. 2

9 B. Kutyán I., i. m. 89., LXXII. t. 7. 3

0 Zoltai L., DJ 1928. 47., 14. kép 3. 3

1 Pa/aj P., MFMÉ 1966—67: 2. 49—55. 3

2 Kovács I., Közi. 4 (1944) 10., 12. kép. 3

3 Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz. 62. 1. 93.