Folia archeologica 19.
V. Ember Mária: XVI–XVII. századi ruhadarabok a sárospataki kriptákból
164 V. EMBER MÁRIA 98. ábra sokon, sőt egy fenn is maradt korunkra: az Esterházy-gyűjteményből származó ún. Mátyás-kabát. Ennek a szabása azonban merőben más, még a XV—XVI. század fordulójának formáját mutatja, a sárospataki dolmányokkal csak annyiban hasonlítható össze, hogy háta hosszabb az elejénél. Az a körülmény, hogy a dolmányok alja majdnem térdig ér — szemben az előző évtizedek szinte bokáig érő hosszúságával — és oldalt erősen, még két hajtással is bővül, származási ideje a XVI. század végére vall. A fenti két dolmány ujja szabása is a XVI. század végének viseletére jellemző. Akkor viselték az egyenes vonalban végződő széles leppentőt, amit le és fel is lehetett hajtani. A század első felében hosszúra volt szabva a dolmány ujja és felráncolva viselték, felhajtott kézelővel volt rendszerint ellátva. A XVII. század elején a leppentő már sokkal keskenyebbé vált. Bokáig érő, gallér nélküli mentét szintén a XVI. század végén viseltek. A XVI. század harmadik harmadáig lehajtott gallérja volt, a XVII. században viszont már álló gallér egészítette ki. 8 Az ellenző nélküli, még derékban bővebbre szabott nadrág a XVI. század második felének magyar viseletére jellemző, a következő század elején már szűkebbre szabták a nadrágot és ellenzővel látták el. Lapos tetejű süveget 1570—80 körül viseltek, a század végére a tető domborúbbá vált. Az I. d. sz. süveg még egészen lapos, a 2. b. sz. már domborúbb, tehát valamivel, hacsak néhány évvel is később készült. 9 A dolmányok, a mente, a nadrág szabása, a süvegek alakja, valamint az övek készítési és viselési módja tehát azt bizonyítja, hogy a fenti leletek a XVI. század végéről származnak. 8 A gallér nélküli mentének egyik korai ábrázolását láthatjuk a „Nobilis Hungarus" alakján F. Bertelli 1563-ban készült metszetén. Késői példáját mutatja Illésházy Gáspár ravatalképe 1648-ból. MTKcs. 9 Varjú E., Arch. Ért. 27 (1907) 12—33.; Lapos tetejű süveget visel Báthori István három arcképén (Fraknó, Krakkó és Ambras gyűjtemény). A két előbbin a karima elöl le van hajtva.