Folia archeologica 18.
Gábry György: A tárogató
A TÁROGATÓ 261 Ezekkel a szemelvényekkel részben már a XVIII. sz. hasonló gyakorlatára is fény derül, viszont nyilvánvaló, hogy az e korból való leírások is régebbi praxisra utalnak vissza. Thököly naplója 3 7 katonai temetésnél említi: „1693. márc. 23. . . reggel volt temetise szegény Borbély István kapitánynak, magam szállása alá hozatván a testit, itt volt felette prédikáczió, voltak búcsúztató versek is ének szóval ... Az szegény Borbély Istvánnak, mint régen bujdosó kapitány hívemnek megkívánván adni utolsó tisztessigit, lovas és gyalog zászlós hadakkal, és dob, trombita s török síp szónál kísirtettem temető helyére." 3 8 Cserei Mihály (1668—1756) szerint „Halotti alkalmatosságokra török sípoknak, trombitásoknak külön nótájuk volt, melyet futtanak, olyan szomorúan s keservesen, még a temetésen levő idegen féríiakot s kivált az asszonyokat, mindjárt sírni indították". 3 9 Végül ismét Apor tanúságát idézzük, amely megerősíti az előbbieket: ,,. . . az deákok, papok elől megindultának, azok után voltanak az trombitások és török síposok, egy verset az deákok énekeltenek, más verset az trombitások és török síposok futtanak, de azoknak temetésre olyan keserves nótájok volt, hogy még az férfiakot is sírásra indították, az asszonyokat penig épen zokogásra. És mind az deákok énekeltenek, mind ezek futták épen az temetőhelyig, ott is mindaddig, valamig az testtel elérkeztek és letették, az keservesek is elérkeztenek és az testet körülülték". 4 0 Láthatjuk tehát, hogy a tárogató v. töröksíp nemcsak időben, de térben is sokkal korlátlanabb szerepet tölt be, mint azt a múlt századi köztudat hangsúlyozta. Voltak ugyan túlzó nézetek — mint a Fáy-féle —, mely szerint hangszerünket még Ázsiából hozták magukkal őseink (erre azonban nem került bizonyíték), általában viszont a tárogatót úgy tekintették, mint a kuruckor legjellegzetesebb hangszerét. Ez utóbbi vélemény persze nem megalapozatlan, hisz a Rákóczimozgalomnak — különösen visszatekintve reá — szinte szimbólumává magasodott a tárogató. De pusztán erre az időszakra redukálni használatát, és főleg oly mértékben elromantizálni, aminthogy ezt az elmúlt század „restaurációs" mozgalma cselekedte — óhatatlanul hamisításhoz vezet ! Ez a hamis szemlélet hozta létre — szükségszerű módon — azután a Schundaféle kreációt, amely napjainkig elfödte a valódi típus formai és tartalmi lényegét. A mi feladatunk ennek az illúziónak megdöntése és a figyelem visszaterelése a helyes — történetileg megalapozott — mederbe. 4 1 GÁBRY GYÖRGY 3' Mon. Hung. Hist. Script. XV. 62—63. 3 8 Szabolcsi В., i. m. 234. 3 9 Idézi: Tóth В., Magyar ritkaságok. (Bp. 1907) 334—451. A tárogató с. fejezetben. 4 0 Mon. Hung. Hist. Script. XI. 409. 4 1 A 115—117. ábrák felvételeit Holies Gyula fotóművész készítette.
