Folia archeologica 18.
V. Ember Mária: Magyar viseletformák a XVI. és XVII. században
MAGYAR VISELETFORMÁK 223 hasítékkal. Utóbbinak elejét néha lehajtották, hogy a homlokot védje. 5 0 A XVII. században a süveg magasabb lett, egészen prémből készült vagy a fejrésze bársonyból, posztóból, felálló karimája prémből. A nyárinak karimája volt és kalapos süvegnek vagy egyszerűen kalapnak nevezték. Magas süvegben ábrázolták I. Rákóczi Györgyöt, puha tetejű prém karimás posztó süvegben Batthyány Kristófot egész alakos, magyar ruhás képmásán. A magas, ún. „posoni" süvegről és viseletének módjáról Apor tájékoztat: „. . . rendszerént az süveg alsó karimáján, az zsinórnak helye volt az az kitől kitölt ezüstből, selyemből volt, némelyeknek csak tiszta selyemből. Az süvegnek azon alsó részin némely helyeken hasadék volt, az melyen kieresztvén az sinórt, megcifrázták, az sinór vége hosszú volt, azt az mellye mellett job felől kieresztette, s egy szép kevéssé az övin alól ért szép vitézkötéses lévén azon sinór végin kettős volt az sinór, melyen föl s alá járó gomb volt, mikor nyargaltak, hogy az forgó az posoni süveget le ne vonja az fejekből, azt az sinórt az torkok alá tették s az említett fel s alá járó gombbal megszorították". Mindenfajta süvegnek tartozéka volt az ötvös medály vagy forgó. Az előbbibe kócsag vagy rövid strucc tollakból kötött bokrétát, az utóbbiba daru-, sas-, gém-, ráró, vagy kerecsentollakat tűztek. Lapos tetejű nagy kerek karimás kalapban ábrázolja a XVII. századi vízfestmény a magyar református papot. 5 1 Címeres leveleinken sokféle kalap ábrázolást találunk. Dombay János (1506) és Kánthor Benedek (1509) címeralakja hátul le-, elől felhajtott karimás kalapot visel. Herpáli Dezső Benedek címere (1606) a kévekötő és a kezében kalászt tartó parasztot, Szigeti Poncz István (1612) címere a magyar vitézt és Kovács Márton címere a hajdút (1657) kerek pörge kalapban ábrázolja. Bonczidai Péter (1631) címere magas tetejű kerek karimás kalapot mutat. 5 2 Országunkban a nemzetiségek is átvették a magyar öltözködésmódot. A nagyszebeni szász tanácsurat ábrázoló XVII. századi vízfestményen az öltözet teljesen megfelel a magyar viseletnek. 5 3 Conrad Jacob Hildebrandt II. Rákóczi György udvarában járt két svéd követ Welling Gotthard és Sternbach Celesztin kíséretében, útjáról pontos naplót vezetett. Lőcsén jegyezte fel, hogy amikor a tanács tagjai a városházára mennek, magyar ruhájuk fölé német kabátot öltenek. 51 Késmárkon pedig félig magyar, félig német öltözetben jártak. Bánh—Hunyadi János orvos (1576—1650) angol festmény után készült metszeten fehér csipkés szélű gallért, kézelőt és magyar szabású rövid ujjú mentét visel. 5 5 A magyar viselet két évszázadon át szabásában, anyagában szinte semmit sem változott, a nyugat-európai divat hatása alig vehető észre rajta. Csak a XVII. század végén érezteti hatását a magyar öltözeteken is észrevehetően az egész Európát meghódító francia divat. V. EMBER MÁRIA 5 0 L. Bertelli, Th. de Bry metszeteit, Thököly Sebestyén képét, Vecellio, Dillich fentebb idézett metszeteit, Báthory István ábrázolásait. 5 1 Magyar Művelődéstörténete. III. 475. 5 2 Szendrei J., Arch. Ért. 1891. 385—409. és 1892. 129—150. 5 3 Magyar Művelődéstörténet. III. 125. 5 4 Conrad Jacob Hildebrand's Dreifache Schwedische Gesandtschaftsreise nach Siebenbürgen, der Ukraine und Constantinopel 1656—58. (Leiden 1937) ; Részleteket közöl: Bertha К., Magyarok és svédek. (Bp. 1946) 48—52. ; Magyar Simplicissimus. (Bp. 1956) 80. 5 5 Magyar Művelődéstörténet. III. 401.
