Folia archeologica 18.
V. Ember Mária: Magyar viseletformák a XVI. és XVII. században
MAGYAR VISELETFORMÁK 219 У ! jokon." А XVI. század II. és а XVII. század I. felében sok a galléros mentemegnevezés. Báthory István országbírónak ujjas galléros mentéjét még Báthory István lengyel király küldte, egy másik hasonlót viszont itthon készíttetett. Pálffy Istvánnak galléros, Baracskay Istvánnak öreg galléros mentéje volt, Draholcz Ferenc is hagyott hátra galléros mentét. Bethlen István két galléros mentével rendelkezett. 3 9 A galléros menték téli használatra valók lehettek, mert legnagyobb részük prémmel bélelt volt. Az egész XVII. század folyamán viselték a félcombig érő, rövid vagy kurta mentét. Ezek lehettek gallérosak, gallértalanok, vagy kis álló gallérral ellátottak. Az ujja hosszú, a mente aljáig érő, akkor ún. vállba vágott, vagyis elől a karöltő vonalában hasítékkal ellátott, azonban a rövid mente lehetett könyékig érő csonka ujjú, vagy ujjatlan is. A hosszú és csonka ujjú menték egy időben voltak divatban. Ezt bizonyítja az Esterházy-gyűjteményben lévő zöld és lila bársonymente. Az ujjaktól eltekintve, a szabásuk teljesen egyforma, anyaguk és a széles paszománysávokkal együtt kötött gombjaik szintén. A csonka ujjú mente kedvelt viselet volt. Bethlen Gábor fejedelem ruhatárában levő 50 mente között 34 volt ilyen. Kolozsváron 1650-ben kelt összeírásban többféle mente szerepel. 3 S Báthory István országbíró pótvégrendelete, 1603. Radvánszky В., i. m. III. 225. ; özv. Pálffy Miklósné Fugger Anna által István fia szabadulásáért kiadott drágaságok, 1621. Uo. II. 234. ; Baracskai István végrendelete, 1635. Uo. III. 264. ; Draholcz Ferencné Monoky Erzsébet arany és ezüst marháinak száma, 1642. Uo. II. 277. ; Bethlen István fejedelem végrendelete. Huszth 1646. Uo. III. 289. 105. ábra