Folia archeologica 18.

V. Ember Mária: Magyar viseletformák a XVI. és XVII. században

MAGYAR VISELETFORMÁK 213 fedi, hanem a tarkót is. Elől kb. 1/3 bőségben ki van vágva, hogy a mozgást ne gátolja. Jó példa erre még Zrínyi Miklós arcképe és Dillich művében a polgár és a paraszt ábrázolása. Báthory Istvánnak az Ambras gyűjteményben levő arcképén láthatunk hasonló gallért. Ez fél bőségében ki van vágva, látni engedi az ing lehajtott gallérjának két sarkát.

1

9 A magas, álló gallér ellentéte volt a keskeny, lehajtott. A „Triumph des Kaisers Maximilian" öt magyar ruhás alakjának mindegyikét lehajtott gallérú dolmányban ábrázolták.

2

0 Dillich krónikájában ilyen gallért visel a magyar főúr, és Nádasdy Ferenc 1594-ben készült arcképén is lehajtott gallérú a dolmány (Történelmi Képcsarnok). A XVI— XVII. századi címeres leveleinkben is több lehajtott galléros dolmányábrázolást találunk. Törteli Kun Balázs 1549-ben kelt címeres levelében a címerszerző alakján; Hodászy András 1558-ban kapott nemességet, a címerképen a magyar vitéz lehajtott gallérú dolmányt visel. Madarász Péter címeres levele 1610-ben kelt, a címerképen a dolmányábrázolás hasonló. Koruhaim Gergely 1635-ben nyert címerén lehajtott galléros kézelős dolmányba öltözött férfi kévét és szőlőfürtöt tart. Bogdány Miklós és Roska Athanáz 1647-ben kaptak nemességet. A címer alak hosszú dolmányán lehajtott gallért és visszahajtott kézelőt látunk.

2

1 A dolmányok ujjának alakjában többféle változatot viseltek egy korszakon belül. Az ún. fosztány, vagy foszlány dolmánynak volt legrövidebb az ujja, kb. könyökig ért. Lehetett egészen szűk, vagy lefelé tölcséresen bővülő. Az előbbi formát mutatja Esterházy Pál ifjúkori, 1655-ben készült arcképe (101. ábra), ami vörös selyem, rövid ujjú, csákóra-vágott elejű dolmányban ábrázolja. Mellén hatos csoportokba szedett 18 gomb sorakozik. A bő ujjú ing hímzéssel díszített, derekát háromszorosan fogja körül a vastag zsinórkötegekből készült öv. Szűk nadrágjának szára fél lábszárig kapcsokra jár, fején magas, prémes süveg, sárga bőrcipője kétrészes. Drágakövekkel kirakott hüvelyű kardja, és a jobbjában tartott sétapálca a kor divatja szerint jól megférnek. A dolmányzsebből kibuggyanó keszkenő teszi teljessé az elegáns öltözetet. A Jánoky család egy tagjának ravatalképén ábrázolt ifjú dolmányának ujja tölcséresen bővül.

2

2 A hosszú ujjú dolmány ujja néha a kelleténél is hosszabb volt, úgy, hogy a karon felráncolva viselték. Az ilyen ujj elég bő volt, csak csuklóban szűkült össze. A „Triumph des Kaisers Maximilián" magyar ruhás alakjain láthatunk bő és hosszú ujjú dolmányt. A kor divatja szerint a dolmányok gallérja lehajtott.

2

3 Az 1521-ben elhúnyt Thurzó György kamaraispánnak a Fuggerek családkönyvében levő arcképén a bő, hosszú ujjhoz felhajtott kézelő is járul. Báthory István arcképén (Kober Márton festménye 1583. Krakkó, 102. ábra) a ráncolt dolmányujj visszahajtott kézelője csak kétharmad részben fogja körül a csuklót, ezt hajtották később le, hogy a kézfejet védjék. A XVI. században általában kézelővel látták el a dolmány ujját. Zrínyi Miklós képmásán a kézelő feltűnően széles, a Thököly Sebestyén címeres levelén (1572) ábrázolt magyar nemes dolmányának kézelője is hasonló. Boissard metszetén a magyar öltözetű katonák és zenészek dolmányának is kézelős az ujja.

2

4 Theodor de Bry is kézelős dolmányban ábrázolta a magyar főnemest és 1

9 Magyar Művelődéstörténet. III. 21. 2

0 Uo. II. 503. 2

1 Szendrei J., Arch. Ért. 11 (1891) 385—409. és uo. 12 (1892) 129—150. 2

2 Garas K., i. m. XXXIV. t. 2

3 L. 19. j. 2

1 Jenichen metszete 1566. Boissard, J. J., Sacri Romani imperii ornatus. (Heidelberg 1588)