Folia archeologica 18.
V. Ember Mária: Magyar viseletformák a XVI. és XVII. században
206 V. EMBER MARIA tulipánok sora felett 5 cm magas és 6 cm széles félkörök sorakoznak, mindegyikben egy mákfej. Az ujjak szegése keskeny arany-ezüst csipke. Gallérján apró tulipánsor, mellén a 30 cm hosszú hasíték két oldalán tulipánsor felett 1,8 cm magas és 2,7 cm széles félkörökben mákfejek. A gazdagon díszített ingnek legismertebb és legjellemzőbb ábrázolása Esterházy Pál ifjúkori arcképén látható. Hasonló öltözetet láthatunk Jánoky ravatalképén a kassai múzeumban. 2 Fehérfonalas hímzéssel díszített nagyon bő ujjú inget visel rövid ujjú dolmányához a XVII. századi fiatal magyar gróf is. 3 A fentiekhez hasonló szabásúak és díszítésűek voltak az ún. páncér- vagy páncélingek. Apor szerint az ifjú legények alsó ingük felett viselték és derékon rojtos kötővel kötötték át. Amint a neve is mutatja, eredetileg páncéling felett viselt ruhadarab volt. Ezt bizonyítja Thurzó Györgynek 1593-ban feleségéhez írott levele, melyben arról értesíti, hogy a csatában a sebtől megmenekült, bár tafota ingét megfogta a szablya. 4 A XVI. századvégi és XVII. századi leltárakban gyakran találunk említést páncéringről. Tatay István hagyatékában 5 (1607) két páncéring volt. Ezek egyike arannyal, ezüsttel varrott. Berényi Györgyé (1656) vörös tafotából készült paszománnyal díszítve. 6 Egy XVII. század közepéről való leltár pontosan leírja, hogy egy karmazsinvörös tafotából arany és ezüst fonállal, virágokkal kivarrott páncéringnek melle, nyaka körületi és ujjai keskeny ezüst csipkével két renddel volt prémezve, ezenkívül egy zsinórból való rojtos vitézkötés volt rávarrva, ebben 12 szem gyöngy, kötője karmazsin selyemből, ezüst fonállal vegyes. 7 Thököly Imrének (1684) egyik páncélinge ezüsttel szövött, a másik vörös szövetből készült ezüst csipkével díszítve. 8 Keczer Sándor (1697) szőke kamuka páncéringe díszöltözetnek számíthatott, mert skófiummal varrott aranyos ing és néhány arannyal varrott keszkenő is tartozott hozzá. 9 Esterházy László (megh. 1652-ben) alakját két ábrázolás örökítette meg páncéringbe öltözötten. Egyik a „Trophaeum Inclitae Domus Estoras"-ban levő metszet (96. ábra), a másik ezüst lovasszobor, amit egykorú arckép nyomán Drentwett Ábrahám augsburgi ötvösmester készített. Mindkettőn úgy tűnik, hogy a dolmány fölé öltötte fel a viselője a páncéringet. Erre a viselési módra azonban írott adattal nem rendelkezünk, valószínű tehát, hogy a páncéring alatt viselt sodronying ábrázolásának téves megfigyelésén alapszik. 1 0 2 Garas K., Magyarországi festészet a XVII. században. (Bp. 1953) XXXIV. t. 3 Szendrei J., A magyar viselet történeti fejlődése. (Bp. 1905) I. t. 4 Radvánszky В., i. m. I. 71. Thurzó György levelei. I. 36. 5 Tatay István hagyatékának leltára, 1607. Radvánszky В., i. m. II. 122. e Berényi Györgynek a bodoki várkastélyban levő ingóságai, 1656. Radvánszky В., i. m. II. 322. ' Thaly К., TT 1879. 146. 8 Mon. Hung. Hist. Script. XI. 352. ; Radvánszky В., i. m. I. 70. 9 Lipóczi Keczer Sándor végrendelete, 1697. Radvánszky В., i. m. III. 359. 1 0 Trophaeum Domus Inclitae Estoras (Trophaeum nobilissimae ac antiquissimae Domus Estorasianae). (Vienna 1800). Több metszetben a mintául szolgáló arcképen ábrázolt viselet téves átvételét figyelhetjük meg. Pl. Esterházy Sándor képmásán. A festményen a mente gallértalan, elején hármas osztásban 9 száras gombbal, a dolmányujj kis ívben hajlik a csukló alá, kézelője nincs. Belső oldalán fűzős bőrkapcát és alacsony sarkú félcipőt visel. A metszeten (Trophaeum ... 117). a dolmány álló gallérját a mentére rajzolták, azonban csak a jobb oldalon, kilenc száras gomb helyett csak öt van. A dolmány ujján leppentő van, logikátlanul elhelyezve, nem a kézfej fölött, hanem a hüvelykujj és a tenyér oldalán. A kapcát a cipővel egybe rajzolták és magas szárú oldalhasítékos cipő lett belőle.
