Folia archeologica 18.
Huszár Lajos: A visegrádi pénzverde a középkorban
VISEGRÁDI PÉNZVERDE 199 pénzverőket onnan hívja vissza Budára. 1" Végül június 4-én három hajós részére történt fizetésről van említés téve, akik a király parancsából a pénzverőket Visegrádról Budára visszahozták. 1 7 A közölt adatok szerint tehát 1526. május 28—június 4. közötti időben egészen bizonyosan voltak pénzverők Visegrádon. Ezek kimondottan a pénzverés céljából voltak ide küldve. Más forrásból ismeretes, hogy Mária királyné 1526. május 5-én meghagyta a körmöcieknek, hogy mivel az újból 8 latos pénz készítéséhez a pénzverésben jártas emberekben igen nagy hiány van, sürgősen minél nagyobb számban küldjenek pénzverőket Budára, akik a pénzveréshez szükséges szerszámokat is hozzák magukkal. 1 8 Nyilvánvaló, hogy ezekről az időközben megérkezett körmöci pénzverő munkásokról van itt szó, akiket részben Budán, részben pedig Visegrádon foglalkoztattak. Átvizsgálva az 1526. évben kiverésre került antiqua moneta éremanyagot és továbbra is a V betűt tekintve a visegrádi verde jegyének, a következőkben lehet elhatárolni a visegrádi veretű pénzeket. CNH.II.306A A—V/I-K, V—A/H<, — V/H<, L—V/I-K, és L—V jegyekkel valamennyi természetesen mind 1526-os évszámmal. A Nemzeti Múzeum Éremtárában ismeretes ezenkívül még egy A—V/hK — jegyű dénár is, különös 1515. évszámmal, de ez csak valami verési hibából eredő téves évszám lehet. Nemcsak a visegrádi verde nem működött 1515-ben, de II. Lajos király uralma is csak 1516-ban vette kezdetét. 1 9 A felsorolt jegyek feloldását illetőleg az L—V és V—L nyilvánvalóan Ludovicus — Visegrád, illetve Visegrád — Ludovicus, az A—V — és V—A pedig Alexius — Visegrád, illetve Visegrád — Alexius. Ez Thurzó Elek kincstárnok jele lenne, akinek, mint említettük — a nova moneta beváltása és újjáveretése körül volt jelentős szerepe. Hátra lenne még a pénzeken az említett jegyekkel együtt előforduló HC monogram feloldása. Ez a H< jegy csak az 1526. évi antiqua moneta hátlapján szerepel, mindig a Madonna alakja alatt. A visegrádi vereteken mégpedig úgy az A—V, mint az L—V jegyű változatokon egyaránt rendszeresen előfordul, de megtaláljuk ezenkívül 1526-ból II. Lajos egyéb pénzein is. így a B—A jegyű kétségtelenül budai vereteken és az A—A jegyű pénzeken, melyek verdehelye ez idő szerint nem ismeretes. Előfordul végül még két különös vereten. Egyik az említett A—V jegyű dénár 1515-ös évszámmal, a másik pedig К— H jegyű dénár ugyancsak 1515-ös évszámmal. Az előbbi visegrádi, a másik pedig körmöci jegy lehetne, csak az a hiba, hogy II. Ulászló 1516. márciusában hunyt el, tehát 1515-ből Lajos nevére nem verhettek pénzt. Hibrid párosításnak sem tekinthetjük, sem 1 6 ... Eodem die Josepho Marsocky servitori nostro cum Uteris regie Mtis et nostris ad vocandos cusores monetarum Budám ad Wyssegrad misso pro expensis datus est in bonis flor. 1 . .. Engel J. Ch., i. h. 1 7 ... Eodem die Sebastiano Fodor et Andreas Nagh ас Simoni Capwth nautis qui de Wyssegrad una cum rebus cusores Monetarum hue Budam de voluntate R. Mtis. deduxerunt, pro laboribus ipsorum dati sunt in bona moneta per duosfl. 3 .... Engel J. Ch., i. h. 1 8 Krizshó P., i. m. 52. 1 9 Ezenkívül Jeszenszky említ még 73. sz. alatt V—A jegyű dénárt H< nélkül és 79. sz. alatt Z—V jegyű dénárt a terezovaci leletből, ezek azonban bizonytalan veretek és az érmek jelenlegi holléte ismeretlen, tehát nem lehet pontosabban megvizsgálni őket. Jeszenszky 6. sz. alatt említ A—V/HC jegyű dénárt 1520-ból, ugyancsak a terezovaci leletből, de ez esetben feltehetőleg az 1526-os évszám téves olvasásáról van szó.
