Folia archeologica 18.
Kalmár János: Hunyadi Mátyás bécsi hadseregének pajzsai
160 KALMÁR JÁNOS Protasius olmützi püspökkel együtt Olmütz városa is Mátyás pártjára állott. Ennek fejében Mátyás 1469-ben az olmützi titkos választás indítványára a város összes korábbi privilégiumát megerősítette. 1484-ben hűséges szolgálatuk elismeréséül néhány falut ajándékozott a városnak. Az olmützi püspökség Mátyás királynak katonai szolgálatot tartozott nyújtani. 1 3 Még a cseh háború befejezése előtt Mátyás király hadat indított III. Frigyes császár ellen. A háború folyamán Mátyás (1477—1485. évek között) igen jelentős eredményeket ért el. Bécsújhely elfoglalása után, a hadijog alapján, már AlsóAusztria urának tekintette magát. Okleveleiben a régi címei után megjelenik a „nec non dux Austriae" formula is. A magyar határtól az Enns vonaláig, valamennyi fontos hely magyar kézben volt. A fegyverszünet is a magyar király birtokában hagyta a meghódított alsó-ausztriai tartományt. Ez a körülmény magyarázza meg Mátyás magyar címere mellett az ausztriai pólyás címer megjelenését a pavézén. 7. sz. Az olmützi püspökség címere még két pajzson fordul elő, későbbi átfestés nélkül. Az egyik példányon lefelé törő sugarakat figyelhetünk meg, majd alább lángnyelvek között liliomos korona alatt „b" minusculát. Ez alatt lombozatokkal díszített elválasztó sáv, legalul pedig az olmützi püspökség címere díszlik. Denkstein a liliomos koronában a cseh királyi koronát véli felfedezni, ez azonban csupán nemesi korona. A „b" minuscula a Boscowitz-család névbetűje. A pavéze keretezése lombozatos díszű. Denkstein a „b" betűt tárgyalva Zwole Bohuslaw, Tas utáni püspök névbetűjét feltételezi. 1 1 8. sz. A másik esetben a lángnyelvek között ékeskedő püspökségi címer az egyetlen díszítő motívum. Elmarad a lombozatos keretezés, a sugarak helyett egyszerű háromszögek díszítik a felső szintet (66. ábra). Mindkét pavéze az olmützi püspökség zsoldosainak felszereléséből való, akik részt vettek a Bécs elleni hadjáratban. Eredetileg három pavéze volt azonos módon megfestve a magyar, osztrák, olmützi és Boscowitz címerekkel. A leírt példányt érintetlenül hagyták, a két másikat azonban valószínűleg Lisstinger mester átfestette Bécs város címerével. 9—10. sz. A későbben felfestett bécsi címer lefedi az egész belső mezőt, Szent Györgyöt, az osztrák és magyar címerekkel együtt. Az alsó két kis címerpajzs megmaradt ugyan, de a címerképeket durva módon átfestették. Mindössze a felhőkből alátörő sugarak maradtak épségben (67. ábra). 11. sz. Még egy esetben találkozunk a pavéze közepére későbben felfestett bécsi címerrel, amely Szent Györgyöt és a két oldalcímert lefedi. Az alsó szintet pikkelyesen festett felület díszíti közepén nagyméretű rozettával. A felülről alátörő sugárkévék dúsabban jelentkeznek, a bécsi címert pedig lángnyelvek veszik körül. Az itt fellépő „nagy rozetta" divatos díszítő motívum. Még négy esetben találkozunk alkalmazásával. A nagy rozetták a pavézén egyazon mester keze munkáját jelzik. Mindenesetre azonban a műhelyazonosság mellett tesznek tanúságot. 1 3 Denkstein, V., Pavesen . . . 127—130. 1 4 Ua., Pavézy ... 96.
