Folia archeologica 18.

Kalmár János: Hunyadi Mátyás bécsi hadseregének pajzsai

152 KALMAR JANOS Bécs Város Hadszertárának XV. századi számadáskönyvei az állópajzsok felől értékes adatokat nyújtanak számunkra. A Hadszertár legrégibb Inventáriuma az 1444—45. években 250 db tárcsapajzsot (Tartschen) tüntet fel: „rat, grab, und schwarz und gel, und fünf Setztartschen" továbbá „14 alte gemalte Setztartschen" kerül kimutatásba. Dolgozatunkban, ebben az esetben, a minket érdeklő, a nagyméretű gyalogsági állópajzsokkal, a „Setztartschen"-ekkel kívánunk foglalkozni. A Bécs Város Történeti Múzeumában szereplő legrégibb két állópajzs Szent György, ill. szent nő képével van megfestve, még a huszita időkből valók. Az 1444—-45. években bevezetett „alte gemalte Setztartschen" közé tartozhattak. Olvassuk továbbá az Inventáriumban, hogy 1477-ben néhány állópajzs újra lett festve. Ezek közé tartozhatott a karcsú Szent György alakkal megfestett két állópajzs. Kimutatja az Inventárium, hogy 1493-ban Erhart Lisstinger bécsi festő „32 pafesen zu pessem und die schilt zu verneuern" — tehát 42 pavézét megújított, felújított.

1 Ezen utóbbiak közé helyezzük, többek között, a Bécs város címerével átfestett példányokat. A később átfestett állópajzsok három elkülöníthető csoportba sorolhatók. Legelőbb vehetjük azokat a példányokat, amelyeknél a Bécs városát jelentő keresztes címer a pajzs középső részén helyezkedik el, ebben az esetben a címerpajzs eltakarja Szent Györgyöt a sárkánnyal, továbbá a jobb és a bal oldalon elhelyezett Ausztria és Magyarország címereit. A pajzs alján levő kis címerpajzsokat, az olmützi püspökség és a Boscowitzcsalád — ez esetben az olmützi püspök — címerét szintén átfestette a festő, mégpedig oly módon, hogy csupán maga a címerpajzs maradt épségben. A második csoportba azokat az állópajzsokat soroljuk, amelyeken Bécs város címere az állópajzsok alsó részét fedi el, ezáltal megsemmisítve az ott ábrázolt cseh, morva és egyéb címerképeket. Harmadsorban a bécsi címer az állópajzsok felső szintjén helyezkedik el. Ebben az esetben vagy elfedi a sugárkoszorús Krisztus-monogramot, vagy amikor a bécsi címer mind a két felső sarokban helyet kap, Magyarország és a Hunyadicsalád címerét takarja. Olyan esetekkel is találkozunk, amikor a bécsi címerpajzs két egymással szemben álló griff karmai közé került. A Bécs város címerével átfestett állópajzsok száma 21. Az állópajzsok eredetileg a cseh—huszita zsoldos gyalogság védőfegyvereként szerepeltek a XV. század folyamán. Ezek a pajzsok kellő védelmet nyújtottak az ellenséges nyilak ellen, mögötte a harcosok kellő biztonsággal végezhették a számszeríjak hosszadalmasabb felajzását is. Bécs Város Történeti Múzeuma a késő gótikában gyökerező huszita haditechnika emlékeinek egyetlen, leggazdagabb állópajzs sorozatát őrzi. Ismerünk ezeken kívül még egynéhány külföldi gyűjteményben, múzeumban a fentiekkel azonos korú és művű állópajzs példányokat, de azokkal jelen esetben nem foglalkozhatunk, mivel dolgozatunk célja csupán a Bécsben őrzött példányok seregszemléje. 1 Das Wiener Bürgerliche Zeughaus. Gotik und Renaissance. Historisches Museum der Stadt Wien. (Wien 1960) 24—26.