Folia archeologica 18.
Patay Pál: Adatok Budapest környékének újkőkorához és rézkorához
12 PATAY P ÁL Somodorpusztáról az alábbi leletekről tudunk: (A ma már meg nem levő tárgyakat * jellel jelöljük.) LII. sír: 1. Tál. 8 Lapos csonkakúp alakú, profilálatlan. Oldalán 4 félgömb alakú bütyök ül. A tál belsejét fehér festett mintázat díszíti. A közepe körül koncentrikus körök sorakoznak, majd a peremig terjedő gyűrűt fonatolt mintázatú mezők töltik ki, amelyek között spirálisok foglalnak helyet. Az eredetileg vastagon felrakott, pasztózus fehér festett vonalak szélesebbek a közöttük levő festetlen csíkoknál. 9 Pá: 36—37,5 cm. Ltsz. : 2/1906—290 1 0 (7. ábra, 8. ábra 1). 2. „Őskori agyagedény töredékei ; peremének széle hullámvonalas, belső felülete fehér színű czik-czak-vonalas réteggel van mázolva. 2 db." 1 1 * Ltsz.: 291 1 2 (8. ábra 2?). 3. „Őskori agyagedény pereme, külső felülete fehér színű geometriai ornamentikával van díszítve. 1 db." * Ltsz.: 292. 4. „Őskori agyagedények töredékei, külső felületei fehér színű (kréta?) vonalakkal vannak díszítve. 5 db." * Ltsz.: 293—297. 5. „Őskori talpcsöves agyagedény töredéke, melynek belső felülete fehér színű mázas díszítménnyel van borítva. 1 db." * Ltsz. : 298. 6. „Őskori talpcsöves agyagedény töredéke, álsó átmérője 5,3 cm ; (felső átm. : 9,5 cm volt) mag. 8,5 cm. 1 db." * Ltsz.: 299. 7. „Agyaglepény, sz. = 7,5, h. = 10 cm. 2 db." * Ltsz. : 300—301. LV. sír: „Őskori agyagedények töredékei. 10 db." Ltsz.: 302—310. Közülük egyedül a 308. alszámú maradt meg. Ez nagyobb, eredetileg mintegy 25 cm magas, fazékszerű edény oldalának töredéke. Az edény pereme egyenes, oldala enyhén ívelt, hasa gömbölyded volt. Közvetlenül a perem alatt, valamint a hason, de nem egymás alatt, nagyobb félgömb alakú bütykök vannak (10. ábra 1). LVI. sír: 1. Tál. Fordított csonkakúp alakú. Feneke kissé talpszerű. Oldalán a perem alatt, egymással szemben 1—1 kisebb, félgömb alakú, ezekre merőlegesen, de kissé mélyebben elhelyezve 1—1 felfelé ívelt, kissé hegyes bütyök van. M: 8,4, pá : 18,3, fá: 8,5 cm. Ltsz. : 311 (9. ábra 2). 2. „Őskori agyagcsésze, kis kerek talppal, amelyből a test alsó része tál alakúan kiszélesedik, felső része pedig hengeres alakú és kihajtó peremmel bír. A talp átmérője = 3 cm, felső átm. = 11,7 cm, mag. = 7,5 cm." * Ltsz.: 312. 3. „Őskori agyagcsésze, csonka. 1 db." * Ltsz. : 313. 4. Csésze. Alja gömbölyded, amelyhez majdnem hengeres, felfelé kissé szűkülő oldal csatlakozik. Az oldalának alján 4 apró gömbölyű bütyök van. M: 6,7, pá: 10, fá: 3,5 cm. Ltsz.: 314 (9. ábra 1). 5. Csésze. Teste félgömbszerű, egyenes peremmel. Oldalán 2 síkban, de nem egymás alatt elhelyezett 4—4 kissé hosszúkás apró bütyök van. M : 5,3, pá: 9,7, fá : 3,2 cm. Ltsz. : 315 (9. ábra 3). 8 Tompa „csöveslábú"-nak említi (1. 7. j.) és ennek megfelelően restaurálták is. A talprészből azonban eredetileg sem volt meg semmi, s a leltári napló is csak egyszerűen „agyagtál"-at említ, bár a „talpcsöves" fogalmat más esetben alkalmazta, amint azt ugyanennek a sírnak egy másik — 298 alszámú — edényénél látjuk. Ismerve az andaci tálat (1. 26. j.) hasonló alakúnak elképzelhetjük a mi edényünket is. 9 A háborús viszontagságok következtében a tál festett mintázatának legnagyobb része lekopott s ma csak nyomok láthatók belőle. Egykori állapotát a Tompa által közölt fénykép alapján ismerjük. — Tompa F., Arch. Ért. 1927. 20. kép. ; Ua., Die Bandkeramik. .. XLV. t. 1. 1 0 A restaurált tálba, azokon a töredékeken kívül, amelyek a Tompa által közölt fényképen láthatók, be van építve egy további töredék is, így lehetséges, hogy eredetileg egyes darabjait más szám alatt leltározták be. 1 1 Feltehetőleg ezeket közli Tompa a fenti tál töredékei mellett. — Tompa F., Arch. Ért. 1927. 20. kép jobbra alul. ; Ua., Die Bandkeramik... XLV. t. 2. 1 2 Lásd 2. j.
