Folia archeologica 17.

Cennerné Wilhelmb Gizella: Zrínyi Miklós, a költő, halálának egykorú ábrázolásai

ZRÍNYI MIKLÓS, A KÖLTŐ, HALÁLÁNAK EGYKORÚ ÁBRÁZOLÁSAI 1664. november 18-án vadászszerencsétlenség vetett véget Zrínyi, a költő életének. Szemtanúja az eseménynek csak egy volt, Póka nevű udvari vadásza. Kíséretének tagjai is csak a segélykiáltásokra Zrínyi után siető „ifjú sabaudus Majláni" (Migliani) elbeszéléséből próbálták rekonstruálni a történteket.

1 A gyászesetről szóló bel- és külföldi tudósítások, akár családtagoktól, akár ismerősöktől származnak, újabb mozzanatokkal gazdagodtak. Ma már nehéz szétválasztani, hogy ezekből mi alapul Póka későbbi elmondásán és mennyi az összefüggések kikerekítésére irányuló törekvés eredménye.

2 Az 1664-es év hátralevő heteiben és az 1665-ös év elején megjelennek a tragikus esemény grafikus ábrázolásai is. A fennmaradt emlékek kivétel nélkül német nyelvterületről származnak és az ottani közvélemény értesüléseinek forrásaira, ill. reakciójára vetnek világot. Augsburgban Martin Zimmermann metszetkiadó kevés alakot mozgató, áttekinthető kompozíción mutatta be vásárlóinak Zrínyi halálát.

3 A helyszín ugyan nem felel meg egészen a leírásoknak. Erdőség helyett néhány fától szegélyezett sík területet látunk a háttérben Csáktornya várával, vadászhálóval körülzárva. Wesselényi Ferenc nádor Rottal grófhoz írott levelében írja, hogy a vadkan kiszaggatta a hálót nagy erejével s ezért ment utána Zrínyi.

4 Áz állattól letepert főalak széttárt karokkal, hátán fekszik az előtér bal oldalán. A rajzoló itt a tudósítások többségét követi Bethlen Miklós emlékezéseivel szemben, aki szerint az állat hátulról rohant a költőre.

5 Törött kardja mellette hever a földön. Ezzel egy olyan mozzanat németországi felbukkanásáról értesülünk, amely az írásos források közül csak Cserei Mihály „Históriá"-jában szerepel. Ő emlékezik meg arról, hogy Zrínyi kardja a vadkan agyarán kettétörött, amikor védekezésül hozzávágta/' A kép jobb szélén két vitéz viszi Zrínyi testét. Ez a jelenet Molin, velencei követ, városába küldött jelentésében szerepel.

7 Ugyancsak Molin leírásának ismeretéről tanúskodik a költő bal lábszárán látható sérülés is. Apponyi Sándor a külföldi megjelenésű, magyar vonatkozású könyvek tudós gyűjtője és kutatója úgy említi metszetünket, mint egy 1664-ben megjelent német nyelvű 1 Bethlen Miklós Önéletírása. I. (Bp. 1955) 207. - Széchy K., Gróf Zrínyi Miklós V. (Bp. 1902) 167—187. ; Weber A., Zrínyi halála. Hadtört. Közi. II (1910) 80—114. 3 Rézmetszet, 13,9X23,2 cm. MTKcs 4697. — Irodalom: 1618—1918. Zrínyi Kiállítás. (Bp. 1919) 47. 704. sz. ; Cennerné Wilhelmb G., Magyarország történetének képeskönyve. I. (Bp. 1962) 157. Reprodukálva utóbb i. h. 4 Széchy K., i. m. 169. 5 Weber A., i. m. 103. 6 Uo. 102. 7 Uo. 96.