Folia archeologica 17.
Kovács Tibor: A halomsíros kultúra leletei Bagón
80 KOVÁCS TIBOR södve nyomult tovább keletre a Tiszáig. Itt beékelődve a tovább élő füzesabonyi csoportok területébe, ebből a korai népcsoportból alakult ki a halomsíros kultúra egyeki csoportja. 62 a Az ismertetett lelőhelyektől mintegy 2 kilométerre fekvő Dutkás-dülöben és Homokbányában talált, valószínűleg temetőből származó leletek nemcsak területileg, de jellegükben is jól elkülönülnek a fenntebb tárgyalt telep- és temetőanyagtól. A kihajló peremű urnához (19. ábra 6) hasonlókat a halomsíros kultúra egyeki csoportjának leletei közül, és a makiári temetőből ismerünk. 6 2 Csak az egyekieken találunk a bagihoz hasonlóan, nyakon körülfutó cikkcakk díszt. A forma halomsíros előformáját a Szeged környéki temetők anyagán keresztül kereshetjük. 83 Az idézettek formai kapcsolata Ausztria felé mutat, ahol a hasonló darabokat Willvonseder a Reinecke-féle bronzkor B. 2 és С periódusába sorolja. 6 4 A típus eredetének pontos meghatározására a makiári temető feldolgozása adhat lehetőséget. Az ismert leletek azt mutatják, hogy a tárgyalt urnaforma csak az Alföld északi részén terjedt el a bagihoz hasonlóan díszítetlenül. Általában a R BB 2-BC periódusba sorolt leletek között fordul elő a nyúlánktestű, kétfüles csupor, legtöbbször tagolt bordával (19. ábra 4). 6 5 A karcolt vonalköteggel díszített gömb testű bögre megfelelőit a magyarországi középső bronzkorban 6 8 és a nyugati halomsíros kultúrában 6 7 egyaránt megtaláljuk. Erősebbek helyi kapcsolatai. A kerámiaformák adta kormeghatározást támogatják a lelet bronztípusai is. A spirálisokban végződő karperec általában R BB periódus második felére keltezett leletekben fordul elő (20. ábra i). 6 8 A rovátkolással díszített pecsétfejű tű egyike a legáltalánosabb halomsíros típusoknak. A németországiakat W. Torbrügge a R BB periódusba sorolja, 69 az ausztriai darabokról K. Willvonseder megállapítja, hogy e területen a R BB időszakban kezdik, de а С periódusban is használják az ilyen tűket (20. ábra 7). 70 A ferde rovátkolással díszítettek fiatalabbnak látszanak a dísztelen és a sima körülfutó vonalcsoportokkal díszített daraboknál. 62 a Vö.: Bóna I., HOMÉ 3 (1963) 15.; Kemenczei T., Arch. Ért. 90 (1963) 169—186.; Kovács T., Adatok az egyeki csoport kialakulásához. DMÉ 1962—64. 85—86. 6 2 Debrecen, Déri Múzeum — díszítetlen darabok: makiári halomsíros temető és a pilinyi kultúra leletei között (a makiári temetőre vonatkozó adatokat az ásató Kalicz Nándor hozzájárulásával említem, a pilinyi darabokra vonatkozóan vö. Kemenczei T., Adatok . . .). 6 3 Foltiny /., i. m. II. t. 8., IV. t. 13, 15. ; Kuzsinszky В., i. m. 39., 51. kép 1. 6 4 Willvonseder, K., i. m. XXXV. t. 3. — Winklarn, 418—422., 8. kép 24. = RB. periódus ; Vö. Pittioni, R., Urgeschichte des österreichischen Raumes. (Wien 1954) 534. kronológiai tábla. 6 5 Böhm, J., i. m. VI. t. 9., X. t. 4. ; Schirmeisen, К., Ein Grabfund . . . 90., 3. kép ; Willvonseder, К., i. m. VII. t. 2., 343 ; R ВС periódus ; Benes, A., i. m. 22. kép 9. ; Magyarországi halomsíros leletek között: Tompa F., BpR 14 (1945) 13., 1. kép 18. ; Foltiny /., i. m. I. t. 7., II. t. 12. 6 C Tompa F., 25 Jahre . . . XXIV. t. 2. 6 7 Kuzsinszky В., i. m. 51. kép 39. ; Banner J., Dolg. 13 (1937) 64., III. t. 12. ; Hruby, V., i. m. 50., 8. kép 3. ,i 8 Benes, A., i. m. 8. kép 2. •— R ВС periódus: Torbrügge, W., Die Bronzezeit . . . XXXIV. t. 2. ; U a., Die Bronzezeit in Bayern. IX. t. 8. — R BB periódus, — a típus részletes irodalmát 1. Bóna /., Acta Arch. Hung. 9 (1958) 338. 0 9 Torbrügge, W Die Bronzezeit. . . 81. oldalon levő kronológiai tábla. 7 9 Willvonseder, K., i. m. 116., XLI. t. 5., XLVII. t. 4.
