Folia archeologica 17.

Korek József: A Magyar Nemzeti Múzeum története 1945—1964

318 KOREK JÓZSEF A múzeum gyarapodása ezekben az években a megszokott ritmust mutatta. A múzeumi anyag rendezésére irányuló törekvések eredményeképpen megkezdődött az anyag korszerű tároló felszerelésének biztosítása. Az újjáépítés alatt elkészült nyitott polcok csak átmeneti megoldást nyújtottak. Elsőnek a római, illetőleg a népvándorlás kori részleg végleges raktárszekrényei készültek el. Az utóbbihoz gördülő fiókrendszerű szekrényeket rendszeresítettünk. Azóta befejezés előtt áll az őskori gyűjtemény elhelyezésére szolgáló új szekrények berendezése, kiépült a fegyvertár és az újkori gyűjtemény új bútorzata. Raktári bútorokra 1957-től kezdődően több mint 2 millió forintot fordítottunk. 1954-ben választottuk szét a könyvtár olvasótermét, ezzel munka- és újabb raktárhelyet biztosítottunk a korszerű kézikönyvtár tárolására. Zárt polcozattal és modern berendezéssel láttuk el az olvasótermet. Személyi vonatkozásban a muzeológusképzés folyamán egyenletes gyarapodás állott be igen erős fluktuációkkal, amely 1955-ben tovább erősödött. Párducz Mihálynak, a Régészeti Osztály vezetőjének, Szegedre történt áthelyezésével az osztály vezetését Radnóti Aladár vette át, az Adattár vezetésére B. Bónis Éva kapott megbízást. Kerényi Andrást betegsége miatt leszázalékolták és Huszár Lajos vette át az Éremtár vezetését. Változás történt a Gazdasági Osztály vezetésében is, amelynek élére Deák Ferenc került. Az 1955. év történetében említésre méltó, hogy ebben az évben sikerült a múzeumnak először külföldi aukciókból műtárgyakat szerezni. Bécsben 20 000 schillingért megvásároltuk a Rennes-gyűjteményt, amely magyarországi lelőhelyekről származó barbár pénzanyag gazdagodásával járt, és e gyűjtemény felzárkózott az európai élvonalbeli múzeumok közé. Tudományos vonatkozásában kiemelkedő esemény volt a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett régészeti konferencia 1955. okt. 3—6 között.

21 A múzeum régészeti súlyára jellemző, hogy a programba felvett 16 előadásból a múzeum dolgozói tízet tartoltak. A múzeumban tartott nagyszabású fogadás megnyitónak számít az addig nagyfokú elzárkózottságból az egyre fejlődő külföldi kapcsolatokhoz. A konferencia összegezte a felszabadulás óta eltelt 10 év régészeti kutatásainak eredményeit, és mód kínálkozott a még további kutatást kívánó témák súlypontozására. A tudományos anyagközlés lehetőségeinek fokozására a nagyobb szintetikus munkák gyorsabb érése érdekében megindítottuk a Régészeti Füzetek sokszorosítással előállított sorozatot. Első száma a második világháborúban eltűnt Bottyán Árpád „Szkíták Magyarországon" c. kéziratos disszertációja volt. E sorozatból 16 szám jelent meg. 1958-ban Ser. II. nagyobb formátumú változatát is megindítottuk, hogy a táblaanyagot hozzáférhetőbben tudjuk bemutatni. A sorozat elsősorban topográfiai jellegű, anyagközléseket ad, s gyenge kivitele ellenére főképpen az összefoglaló, hosszú átfutási idő miatt elhúzódó feldolgozások érdekében hasznos szolgálatokat tesz. Az 1956. évi ellenforradalom újabb súlyos csapásoknak tette ki a múzeumot. Az ellenforradalmi események csomópontjai a múzeumépület közvetlen közelé2

1 Borzsák /., Régészeti konferencia. AntTan 3 (1956) 200—231. ; Castiglione L., A magyar régészeti konferencia 1955-ben. Arch. Ért. 83 (1956) 70—77. ; Programme et discours des chercheurs hongrois à la conférence archéologique de l'Académie Hongroise des Sciences Budapest 3—6. octobre 1955. (Bp. 1955)