Folia archeologica 17.
Mihalik Sándor: A herendi gyár alapítója
266 MIHALIK S ÁNDOR terjesztése mellett, Fischer Móricz gyártulajdonos a Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanácsnak hathatósan ajánltatni fog". 4 3 A megye feliratára, „mellyben Herendi pusztabeli Porczelan gyár tulajdonosa a kir. kiváltság megnyerése végett ajánltatott", a Helytartó Tanács 1841. karácsony hó 7-én tartott ülésén úgy határozott, „hogy miután az 1840 : 17. törv. czik által a gyártóknak adott jogok — Fischer Móriczot különben is illetnék, annak ezennel megengedtetik, hogy czím tábláin, pecsétjeire, s árui megjelölésénél a' es. kir. sast használhassa és aláírásaiban, valamint másutt is általában ezen nevezettel: Cs. Kir. kiváltságos porcelángyár élhessen". 4 4 Az éppen karácsony napján érkezett Helytartó Tanácsi iratot először 1842. január 3-án, majd a februári megyei közgyűlésen hirdették ki s úgy rendelkeztek, hogy a folyamodót Molnár Dénes főbíró fogja értesíteni. Amikor az 1842. február 7-i megyei ülésen a herendi gyár császári királyi kiváltságáról szóló rendelkezést felolvasták, magyarázatul és a félreértés elkerülése céljából azt is feljegyezték, hogy „A megyei Karok és Rendek ezen kiváltság mellett engedett cs. k. sas czímert oly értelemben vévén, hogy annak közepén Magyarország czímere leend ; hogy jövendőre minden illyesek — a mennyiben törvény szerint engedhetők — csupán a Magyarország czímer alatt adassanak ki, az egész országra nézve, hazafiúi buzgósággal óhajtván, s ezt már országgyűlési követeik is kijelentvén: annak az országgyűlésén leendő további sürgetése, ismét följegyeztetik". 4 3 Egy év múlva hatalmas tűz pusztított a gyárban. A megye a június 6-i közgyűlésén Molnár Dénes főszolgabíró hivatalos jelentése alapján foglalkozik ezzel az üggyel. A főszolgabíró előadása szerint: „Fischer Móricznak Herendi helységben tetemes költséggel készült, s'nem csupán számos adózóknak foglalkoztatásával, s' így élelme kiszolgáltatásával, de a nemzeti gyáriparnak szép kifejtésével is folytatott porczellán gyárának 25 ölre nyúló azon része, mellyben a dolgozóházak valának, s' az elkészült edények tartattak ; folyó évi mártius 28-án (mint a tiszti vizsgálatból látható, valamelly rosszakarónak készakartra való gyújtása után) elégvén, a nevezett tulajdonos mintegy 12 000 pengő forintnyi kárt vallott ; s' noha a gyár a Trieszti tűzkármentesítő Társaságnál körülbelül 17 000 p. forint erejéig biztosítva volt, s' a kár megtérítésére nézve a kívántató szabályoknak a károsult által elég is tétetett, mégis a veszteség mindenkorig úgy, mint biztosítva volt, pótolva nem lévén, a gyártulajdonos napról-napra nevelkedő károkat szenvedni kénytelen, kérvén a Karokat és Rendeket tisztviselői hivatásánál fogva, hogy a kellő kártérítés eránt, szükséges lépések tétessenek". Ezen előterjesztés és javaslat alapján „A megyei Karok és Rendek minden, de különösen ezen kérdés alatt levő s' nemcsak számos adózóknak, keresetmódot nyújtó, de szép eredményekkel is kecsegtető gyárt pártolásokra érdemesítvén, a Nagyméltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanács egy felírásban megkéretni rendeltetik, hogy az imígy biztosított ezen gyárnak isméti helyreállítását, s akar egyesség akar ítélet által a tulajdonos kárainak megtérítését hathatós befolyása által eszközölni méltóztassék". 4 8 4 3 Veszprém vármegyei levéltár: 1841. évi november 2-1 közgyűlési jegyzőkönyve, 3330. sz. 4 4 Veszprém megye 1842. évi január 3-i közgyűlési jegyzőkönyve, 3. sz. 4 5 Az 1842. évi február 7-i megyei közgyűlési jegyzőkönyvben, a 125. sz. alatt. 4 6 Az 1843. június 6-i megyei közgyűlés jegyzőkönyve, 1435. sz. alatt.
