Folia archeologica 17.
Mihalik Sándor: A herendi gyár alapítója
254 MIHALIK SÁNDOR IOO forint, amelyet 1808. szeptember 23-án Pfeifferné Katalin asszonytól, nagy megszorultságában („zu meiner Nothdurft") kölcsönözni ( „zu lechen genommen habe") kényszerült. 2 Az ekkor i9 éves legidősebb Teréz leányától a harmadik életévében járó kis apróságáig féltucat gyermekről kellett gondoskodnia. Az állandósult gondon, a folytonos szükségen már csak olyképpen bírt enyhíteni, hogy a maga és az örökösök nevében egymásután kezdte eladogatni a házrészeket. Vevői a lakások bérlőiből kerültek ki. Ezek egyike Dittmayer Jakab polgári kesztyűsmester. Erzsébet feleségével 1810. január 24-én közös vételi szerződést kötnek arra a részre, amely egy szobából, konyhából, az előtte húzódó folyosóból és fáskamrából (,,Holtzgewölb"-ből) áll. 3 Két hónapra rá, március 30-án az özvegy újabb eladási szerződést köt a házban lakó Stockhinger János csatkészítővel, valamint annak hites feleségével, Katalinnal is. A Hauer tulajdonában levő Arany Angyal vendéglő és a Starck úr Fehér Ló szállodája között fekvő Stingl háznak a bejárattól a földszinten jobbra levő része kerül ezúttal eladásra. A Stummer asszony által bérelt utcai üzlethelyiségből és az ehhez csatlakozó szobából, kis konyhából, kamrából, pincéből, valamint a Starck-féle falig terjedő, egy sorban levő három fáskamrából áll az eladott rész, amelyhez az emeleten 2 utcai szoba, konyha, 2 hátsó szoba és kamra tartozik, azonkívül a fölötte levő padlás. A bejárat, a kút és a „S. V. Secret" — vagyis a reterát — közös maradt. Mindezekért 17 000 forint és külön 20 forintos vételárban állapodtak meg. A vevő foglalóként azonnal letesz 1000, az év Szent Mihály napjáig 3000 forintot. A 13 000 forintos maradvány 6%-os kamattal a vevő kezében marad azzal a feltétellel, hogy Stinglné vagy örökösei, a negyedévi felmondásokat vizsgálják felül. 4 Az eladások most már nem csupán a maga és gyermekei megélhetésének céljából történnek, hanem legfőképp azért, mert az özvegy saját célja érdekében minél hamarabb gondoskodni kívánt családjáról, hogy függetleníthesse magát tőlük. A befolyt pénzeket az özvegy leendő örökösei passzív adósságai kiegyenlítésére fordította, részben az apai vagyon biztosítására a városi árvapénztárnál kamatozóan letette. Mindezek rendezése sürgőssé vált, mert a látóhatáron egy fiatal rézműveslegény tűnt fel. Láttára Stinglné szíve megforrósodott és messzemenő terveket dolgozott ki. Ez a Mayer (Mayr) János legény a „Fandanz"-ban dolgozó Mayer János József szekrénykészítő (scrinarii Magister) és Schoder Agatha fia, 1786 körül a Tirolban levő Vandansban született. A rézművességet 4 évig „Linc"-ben Mayr Ferenc mesternél tanulta, majd szabadulása után Bécsben, Sopronban, Budán és Veszprémben járt. Három évig Brenner József veszprémi mester segéde volt. 5 - Soproni Állami Levéltár. Soproni városi tanácsi rész. Acta polit, et oeconom. Fase. XIX. nr. 5923. 3 Uo. 6524/b. sz. 4 Uo. 6691/b. • r > Uo. Fase. XXVI. № 658. — Mint ilyen —Adorján Mihály plébános 1811. július 6-án kelt bizonylata szerint —, dolgozott a márkói templomtorony rézsisakján.
