Folia archeologica 17.

Huszár Lajos: A pozsonyi garasok (1623—1624)

204 HUSZÁR LAJOS ban mégis — mint láttuk — vele kötött szerződést a pénzverésre nézve. Károly főherceg, II. Ferdinánd testvére volt a pártfogója az udvarnál, de végül kénytelen volt ő is Zwirnert elejteni, úgyhogy 1624-ben letartóztatásba is került. Szabad­lábra jutva tovább folytatta káros tevékenységét, előbb Sziléziában, majd végül is IV. Christian szolgálatában Dániában szerepelt utoljára. A jegye B-Z formában gyakran feltűnik a korabeli silány pénzeken, és neve összeforrott az inflációs jel­legű rossz pénzek veretésével. 1 4 A pozsonyi pénzveréssel kapcsolatban is hamarosan jelentkeztek azok a tüne­tek, melyek Zwirner működését általában kísérni szokták. Nemcsak a pozsonyi, hanem a többi Zwirner által bérelt verde vereteivel is kezdett baj lenni, és erre az osztrák Rendek 1624 elején javaslatot tettek, hogy a pénzverés körül észlelhető zavarok miatt a császár juttassa inkább nekik a pénzverdék bérletét azonos feltéte­lek mellett. Március 5-én a három felső rend konkrét javaslatot is nyújtott be a bécsi, pozsonyi és morva verdék bérletére nézve. Ebben a javaslatban rámutattak arra, hogy Zwirner nincs abban a helyzetben, hogy a rossz pénzt be tudná váltani, amiből következik, hogy a pagament kimegy az országból és végül sem jó, sem rossz pénz nem lesz itt található. E beadvánnyal egyidejűleg Fellner is elítélőleg nyilatkozott Zwirner műkö­déséről február il-én, és hasonló kritikát gyakorolt felette a könyvelő is. Szerin­tük Zwirner a szerződést nem tartja be, a pagament szállítókat nem fizeti, a Kip­per-pénzeket nem az előírt módon váltja be, csak Pozsonyban veret pénzt, mert ott nagyobb a haszon, minthogy a szerződés által előírt ligát nem tartja be és a megengedettnél könnyebb pénzeket veret. Hozzájárul a panaszokhoz az is, hogy Zwirner már korábban, február 19-én a bérösszeg esedékes első részletének elengedését kérte, hivatkozva a pénzváltás körül felmerült nehézségekre. Mindez nagy megütközést keltett és az udvari ka­mara is március 15-én elítélőleg nyilatkozott róla. Zwirner azonban ezúttal felül maradt, mert noha a titkos tanács március 23-án hozzájárult ahhoz, hogy a Rendeknek adják át a bérletet, mégis a császár május 12-én úgy határozott, hogy a Zwirnerrel kötött szerződés maradjon érvény­ben. így tehát a Rendek törekvése a pénzverési viszonyok javítása érdekében ez­úttal meghiúsult. Zwirner helyzetében megerősödve, képtelen javaslatokkal állott elő. Első­sorban azt proponálta, hogy Pozsonyban körmöci típusú pénzeket verethessen K-B jeggyel. Majd szeretett volna Oppelnben olyan magyar pénzeket veretni, mint amilyenek Körmöncön készülnek. Tehát a pénzrontási viszonyok között is valamennyire megállapodott körmöci veretek elfogadott forgalmát szerette volna felhasználni arra, hogy a körmöci pénzek külső képének utánzásával silány pén­zeit forgalomban tudja tartani. Mindezen javaslatait a kamara ugyan elvetette, de ezek az elgondolások igen jellemzőek az ő egész etikai felfogására. Nagy feltűnést okozott Zwirner újabb kérelme, a verési illeték (Schlagschatz) elengedése érdekében. A kérés tárgyalására összehívott bizottság július 24-én beadványban fejtette ki, hogy többek között a pozsonyi verdében is bekövetke­zett kedvezőtlen állapotoknak Zwirner az oka. Panaszkodtak, hogy Zwirner Op­pelnben mégis veretett magyar pénzt, holott június 4-én szigorúan meg lett tiltva 1 4 Friedensburg, F., Sitzungsberichte d. Num. Ges. Berlin 1897. ZfN 1898 mellékletében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom