Folia archeologica 17.

ifj. Fehér Géza: A Magyar Nemzeti Múzeum hódoltság kori ezüstcsészéi

HÓDOLTSÁG KORI EZÜSTCSÉSZÉK 173 Ennél a csoportnál két — fentiektől némileg eltérő — emléket kell még megemlítenünk. Az egyik ezüstcsésze (60. ábra i)

1

8 oldalát és köldökét folyamatos, elnagyolt vésett inda és virágdísz fedi, köldökén pedig kezdetleges kivitelű öntött madárszobrocska látható. Egy másik csésze (70. ábra i)

1

9 Supka G. meghatározása szerint

2

0 XVI. századi perzsa munka, amelynek domborított indás, arabeszkes oldalához domborított gázlómadárral ékített zsinórkeretelésű öntött köldök csatlakozik. A gázlómadár motívuma a XVII. századi oszmán-török ötvösségi emlékek között is fellelhető.

2

1 A folyamatos arabeszkdíszes edények mellett olyanokat is ismerünk, amelyeknek díszítését az oldalán szabályos távolságokra elhelyezett függőleges levéldísz tagolja. Egy ilyen ezüstcsésze (62. ábra i)

2

2 köldökén az arabeszkek központi négyszirmú virágból nőnek ki. Oldalán is a függőleges levéldíszek között hasonló négyszirmú virágot találunk. Egyes edények bordákkal keskeny függőleges mezőkre felosztott oldalát díszíti arabeszk. Egy csésze (62. ábra 2)

2

3 oldalán sima és arabeszkes függőleges mezők váltakoznak egymással. Pereme alatt kettős ívsor fut. A köldök közepére szögletesre csiszolt fejű szeggel felerősített növénydíszes, aranyozott lemezt arabeszkek övezik.

2

4 A 62. ábra 2-n bemutatott csészéhez igen hasonló díszítő rendszert találunk egy bulgáriai edényen is,

2

5 ahol ugyancsak a perem alatti félkörívekkel együtt fordul elő a függőleges bordás osztású, elnagyolt virágdíszes oldal és szögletesre csiszolt fejű szeggel rögzített öntött köldök.

2

6 Szófiai függőleges bordatagolású edények között azonban fenti típustól eltérő két csésze is előfordul. Az egyiken

2

7 a félgömbszerűen domborított köldökön vésett hatszirmú rozetta foglal helyet, a másikon

2

8 a kissé ferdén haladó bordák durva hatszirmú virágdíszes és hálódíszes mezőket zárnak be, az éles szélű köldököt indás-leveles mezőben domborított bagoly alakja díszíti. Két utóbbi csészéről tehát hiányzik a perem körüli félkörívsor és a szeggel felerősített öntött köldök. Nagyobb emlékcsoportot képeznek azok az ezüstcsészék, amelyeken szamárhátíves mezők helyezkednek el s ezek díszítésére használják fel az arabeszkeket, rendszerint oly módon, hogy a díszített mezők sima mezőkkel váltakoznak. A köldök gyakran arabeszkes, mint pl. egy finomabb díszítésű (63. ábra 2)

2

9 és egy durvább kidolgozású edény (63. ábra i)

3

0 esetében.

3

1 Előfordul azonban szeg1

8 Ltsz. 128/1879. I- Á: 9,8 cm. 1

9 Ltsz. 56/1891. 9. Á: 12 cm. 2

0 Supka G., Arch. Ért. 34 (1914) 95., 21. ábra. 2

1 Supka G., i. m. 95., 22. ábra. Vö. FA 15 (1963) 38. ábra. 2

2 Ltsz. 52/1908. I. A: 12,7 cm. 2

3 Ltsz. 4/1889. i. A: 14,8 cm. 2

4 A vele rokon díszítésű 17/1887. 3. ltsz. csészére 1. FA 15 (1963) 30. ábra, XI. t. I. 2

5 BRM ltsz. 2912. Lh: Garci, Vidin kerület. 2

6 FA 15 (1963) XIX. t. I. 2

7 BRM ltsz. nélkül. Ismeretlen lelőhelyről. 2

8 BRM ltsz. 31. Lh: Csupren, Belogradcsik kerület. 2

9 Ltsz. 56/1891. 6. A: 12,5 cm. 3

0 Ltsz. 2/1916. Á: 11,5 cm. 3

1 Hasonló díszítményű emlékekre 1. FA 15 (1963) 29. ábra, X. t. 2 ; 32. ábra, XII. t. 2 ; XV. t. I.