Folia archeologica 17.
ifj. Fehér Géza: A Magyar Nemzeti Múzeum hódoltság kori ezüstcsészéi
A MAGYAR NEMZETI MÜZEUM HÓDOLTSÁG KORI EZÜSTCSÉSZÉI A Magyar Nemzeti Múzeumban szép számmal őrzött — ismert lelőhelyről származó — hódoltság kori ezüstcsészék kormeghatározását, stíluselemzését, rendeltetésének vizsgálatát korábbi közleményben végeztem el. 1 A gyűjteményben jelentős a száma azoknak —• az előbbiekkel azonos korú — ezüstcsészéknek is, amelyek ajándékozás és vétel útján kerültek a múzeumba s változatos, érdekes díszítésükkel szintén előkelő helyet foglalnak el a későközépkori ötvösemlékek között. Ismertetésük tehát a török ötvösség, török díszítőművészetek hódolt magyar, valamint balkáni területekre gyakorolt hatásának további kutatása szempontjából fontos. Mint ismeretes, a török jellegű virágdíszes, arabeszkes csészék mellett a gyűjteményben nem csupán szentek képével, vagy domborított állatalakokkal díszített ószláv feliratú emlékek találhatók: e díszítmények kombinációi is gyakoriak. Emellett a török jellegű emlékcsoporton belül sem különíthetők el egymástól élesen a növényi és mértani díszes csészék.' 2 A Magyar Nemzeti Múzeum hódoltság kori ezüstcsészéit a szófiai Bolgár Régészeti Múzeum — velük számos egyezést mutató — hasonló emlékeivel párhuzamosan tanulmányoztuk. 3 A csészék osztályozása és értékelése A török ornamentikához — mint tudjuk — a legközelebb az edényeken előforduló arabeszkdíszek állnak, tehát mindenekelőtt az ilyen díszítésű emlékcsoportot tárgyaljuk. A gyűjteményben levő csészék oldalán csak ritkábban haladnak folyamatosan az arabeszkdíszek. Ezek általában ún. „rumi" díszítő jellegűek. 1 Ebbe a csoportba három olyan — egymással közös vonást mutató díszítményű — edény tartozik, amelynek lapos köldökét is növénydíszek fedik. Közülük az egyik csésze (58. ábra 2) 5 díszítménye (59. ábra 2) nem sokban tér el egy másiknak (58. ábra i) 6 a díszítményétől (59. ábra 1). Mindkettőn a köldök központi elhelyezésű nyolcszirmú virága köré indás-leveles virágdíszek csoportosulnak. Az edény oldalának díszítése a köldök díszítése folytatásának tekinthető, amit az első 1 Ifj. Fehér G., FA 15 (1963) 87—105 ; X—XIX. t. Továbbiakban: FA 15 (1963). 2 Pl. mértani díszes edényoldalhoz nemegyszer arabeszkes köldök járul ; növénydíszes oldal mértani díszes köldökkel sem ritka. Előfordul olyan csésze is, amelyen arabeszkes oldalhoz domborított állatalakos köldök csatlakozik. Mind mértani, mind növénydíszes oldalhoz gyakran járul a domborított mértani vagy növénydíszes öntött köldök is, amelyet a csésze fenekéhez díszes gerezdek vagy sokszögűre csiszolt fejű, erősen kiemelt szeg rögzít. 3 A dolgozatban előforduló rövidítések : BRM = Bolgár Régészeti Múzeum ; ltsz = leltári szám; lh = lelőhely ; á = átmérő. 4 L. erre FA 15 (1963) 96. 5 Ltsz. 56/1891. 7. Á: 13,5 cm. f i Ltsz. Jank. 178. Á: 11,9 cm.