Folia archeologica 17.

Parádi Nándor: Későközépkori feliratos díszű cserépedények

158 PÁRAD! NÁNDOR 51. ábra ben, sem a rovátkolásban megszakadás nem látszik, a szöveg ismétlődése úgy történhetett, hogy a cseréptál peremére henger alakú mintát nyomtak rá. A középtengely körül forgó 1,7 cm szélességű hengert fából készítették. Felületébe av. mari szöveg negatívját vésték bele, míg végül a henger felületét rovátkákkal díszítették. A tál korongolása után, széles peremén a pecsétlőt belenyomva körben végighengerelték, s ily módon a bemélyedő rovátkolt háttérből a szöveg kiemelkedett. A pecsétlőhenger a kivésett betűk mélységéig nem nyomódott bele a tál peremébe, mert a betűk felületén a korongolástól származó simításnyomok látszanak. Az elmondottakból világosan következik, hogy a budai és az esztergomi táltöredéket ugyanazzal a mintával (pecsétlőhengerrel) és ugyanabban a műhelyben készítették. Az Esztergom szenttamáshegyi tál készítési helyét — a budai várpalota ásatásánál előkerült töredékek ismeretében — kétségtelenül budai fazekasműhelyben határozhatjuk meg. A budai fazekasság a XV. század második felében érkezett el arra a fokra, hogy a főúri és polgári szükségletek kielégítésére is megfelelő díszedényeket tudott előállítani.

1

1 Készítményeik, így a feliratos díszítésű tálak is, eljutottak a Budától távolabb eső helyekre. Esztergom, miután a tatárjárás után teljes egészében az esztergomi érsek birtokába jutott, korábbi országos jelentőségét elvesztette ugyan, de mint érseki székhely, kapcsolata Budával, az ország új fővárosával kialakult. Ennek bizonyítékát láthatjuk abban, hogy a királyi megrendelésre készült kályhák egyik-másik példánya — nyilvánvalóan az esztergomi érsekeknek a királlyal való közvetlen kapcsolatai révén — már a XIV. század második felétől kezdve eljutottak Esztergomba.

1

2 Feliratos töredékünk a XV. század második felében ezt a kapcsolatot húzza alá azokkal a mázas bepecsételt díszű pohártöredékekkel együtt, amelyek az 1934—1938. évi esztergomi várásatás leletanyagából származnak.

1

3 A budai fazekasok díszedényei nem maradtak hatás nélkül a XV. század végi — XVI. század eleji vidéki fazekasságra. Bár feliratos cserépedényt a leletanyagból nagyon keveset ismerünk, s így kissé bizonytalanságban vagyunk, mégis úgy véljük, hogy a Budán készült feliratos díszítésű tálak is ösztönzőleg hatottak más, vidéken dolgozó fazekasműhelyek munkájára és megpróbálkoztak a feliraos tálak készítésével. 1

1 HollL, BpR 20 (1963) 355. 1

2 Ua., BpR 18 (1958) 219, 226., 22. kép. 1

3 Ua., BpR 20 (1963) 363.