Folia archeologica 17.

Parádi Nándor: Későközépkori feliratos díszű cserépedények

későközépkori cserépedények 157 illeszkedő és egy különálló darabjár, 2 cm nagyságú — a hiányzó eredetivel egyező — rész beépítésével egy darabbá egészítették ki.

7 Ezen a töredéken kívül ugyanilyen sárgamázas töredék is került elő a budai várpalota ásatásán

8 (49. ábra 3), de ennek leírását az előbbivel való teljes egyezése miatt elhagyjuk. A tál peremtöredékéről annyit máris megállapíthatunk, hogy az ép tálnak a szélén körben av. maria szöveg ismétlődött." Részleteiben is összehasonlítva a budai és esztergomi töredéket, kiderült, hogy nemcsak formájában, külső kialakításában, hanem szövegében, a betűk megformálásában és méretében is teljesen azonos egymással. A betűk hátterét képező rovátkolás összehasonlításakor a legkisebb részleteiben is teljes egyezést találtunk. A bemélyedő rovátkolt sáv szélessége mindkét töredéknél 1,75 cm. Abból a megfigyelésünkből, hogy a szövegben a rovátkolás kisebb eltérései ugyanannál a betűnél ugyanazon a helyen ismétlődnek, a felirat készítésének módjára tudunk következtetni.

1

0 Mivel sem a szöveg' A töredék jó megtartású. Magassága 3 cm, hosszúsága 17,4 cm, falvastagsága 0,45 cm. Leltári száma 1951/540. (Budapesti Történeti Múzeum — Vármúzeum.) 8 Holl /., BpR 20 (1963) 355. 9 A cseréptál peremén olvasható, Máriát köszöntő vagy hozzá fohászkodó szöveg a középkori emlékeken eléggé gyakori. így pl. a körmendi lelet, valószínűleg még a XIV. században Magyarországon készült aranyozott ezüst kancsóján az AVE MARIA kezdő sorát olvashatjuk. Vattai E., i. m. 69., i. kép., X. t. 14. ; A nagyobb mennyiségben készített és fennmaradt övcsatokon, csatlemezeken, gyűrűkön és könyvcsaton is Máriára vonatkozó szöveget vagy betűt találunk. Szabó K., Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibi. Hum. Hist. III. (Bp. 1938) 37, 42, 49, 53, 125, 145, 209—212, 256—258, 269. kép. ; Safarik, О.—

Sulman, M., RAD 3 (1954) 14., III. 1.1. De megtaláljuk kályhacsempén is, így a nagyvázsonyi pálos kolostor ásatásából származó, valószínűleg az Ángyali Üdvözletes kályhához tartozott csempén. Éri /., i. m. 88—89, 92., 65. kép. ; A budai és az esztergomi feliratos díszű tálak készítésére az indítékot a nürnbergi fémtálak Mária ikonográfiája adhatta. Holl /., BpR 20 (1963) 361. 1(

1 így pl- egészen szembetűnő, hogy az г betű fölötti ferde rovátkolás mindkét töredéken az i betűknél ismétlődik meg. 50. ábra